Már pedig ez könnyen előfordulhat, hiszen nem kedvelhet mindenki mindenkit, és csak azért, mert mi úgy gondoljuk, hogy ő számunkra a tökéletes férfi, vagy nő, még nem jelenti azt, hogy mások is meg vannak erről győződve. Figyelembe vehetjük az ő véleményüket is – ha nagyon ragaszkodunk hozzá -, de csakis és kizárólag mi tudhatjuk, hogy mi a jó nekünk. Ha feloszlik a rózsaszín köd, mert ez minden kapcsolatban megtörténik egyszer, és valóban rosszul választottunk, akkor azt úgy is tudni fogjuk

Ha már saját lábunkra álltunk, akkor sokkal könnyebb elviselni a helyzetet, csupán a családi összejövetelek enyhén fagyos hangulata keseríti meg életünket, amiket alacsony számúra lehet korlátozni ilyen esetben. Persze ezt sokkal könnyebb mondani, mint megvalósítani. Ha már előre rettegünk minden egyes esküvőtől, ballagástól, húsvéttól és karácsonytól tudhatjuk, hogy valamit nem jól csinálunk. Muszáj beszélni ilyenkor a „haragszom rád-ot” játszó féllel, hogy legalább addig próbáljon jó képet vágni, amíg tart az adott esemény. Nem kötelező együtt sakkozniuk vagy kártyázniuk mostantól fogva hétvégenként, de a mi kedvünkért ne marják egymást legalább néhány óra erejéig. Ha igazán fontosak vagyunk a számukra, akkor meg fogják emberelni magukat arra a rövid időre.

Sokkal nehezebb megoldást találni a kínos szituációra, ha még szüleinkkel élünk – például fiatalságunkból kifolyólag -, főleg ha párunk se rendelkezik önálló egzisztenciával, így nincs egy olyan hely, ahová elvonulhatunk a morcos tekintetek elől, kivéve, ha velünk szemben nincsenek ellenérzések az ő családjában. Bár hosszú távon ez is csak félmegoldás.

Hogy mi a megoldás? Alighanem minden famíliában más, de ilyenkor is érdemes leülni, és megbeszélni, hogy „nekem ugyan nem tetszik, de ha neked ő kell, hát legyen” dolgot. Ekkor se várjunk csodát, ha a megbeszélés látszólag jól sikerült, valószínűleg soha nem fogunk együtt járni nyaralni, és partnerünk se fog hozzánk költözni, de talán néhány találkozás még kibírható. Persze olyan is előfordul, hogy némi idő elteltével az ellenzők jobban megismerik párunkat – már ha egyáltalán nyitottak erre -, és a végén még valami jó is kisülhet a dologból.

Ha viszont valamelyik fél köti az ebet a karóhoz, akkor érdemes kihátrálni azokból a szituációkból, melyekben összefuthatnának, nullára csökkenteni a találkozásokat és leleményesen megoldani, hogy azért párunkkal is tudjunk időt eltölteni kettesben.

Soha nem könnyű jó megoldást találni a helyzetre tehát, de egy valami biztos: ha boldogok vagyunk a kapcsolatban, akkor nem szabad csak azért véget vetni neki, mert mások szerint úgy kéne cselekednünk!