A világhírű név az alapítótól származik, aki a firenzei származású Guccio Gucci volt. 1881-ben látott napvilágot, és nyeregkészítéssel kereste meg a kenyérre valót. Szülőhazájában – ahonnan már sok éke származik a világnak - saját kengyelkészítő üzletet nyitott 1923-ban, és ’47-től már belevágott a cipők, valamint az ékszerek készítésbe. Ebben a kis boltban születtek meg az alkotó keze alól az első Gucci darabok. A későbbiekben az olasz márkát elindító Gucci egyre jobban beleásta magát a bőrárukba, és a város legjobb mesterembereinek adott munkát. Mellékállásban esténként londinerként dolgozott a Hotel Savoy-ban. Ez a munka, nem csak anyagi szempontból vált fontossá számára, hiszen nyitott szemmel járt, és az ott megforduló vendégek táskái voltak az inspiráló tényezők, megfigyelte őket, és megpróbált hasonlót, vagy jobbat készítni.

1930-tól nem várt rohamú siker indult el, ami várakozást felülmúló hírnevet hozott magával. A lovas világ ihlette kollekciót csak úgy kapkodták a vevők, ebben az időszakban a táskák mellett, már az övek és a cipők készítésébe is belekezdett, ami ugyancsak tetszett a vásárlóknak. Ennyi jó után Guccinak, kijutott a rosszból is, mert a világ bőr beszállítói közölték a gyártóval, hogy bőrhiány miatt kevesebb árut tudnak biztosítani, ami akár a frissen berobbant karrierjét is derékba törhette volna. Az alapító azonban cselesen kivédte ezt az akadályt, és a bőrt helyenként vászonnal pótolta, ami később a védjegyévé vált, a kengyeles logó mellett.

A márka megállíthatatlanul elindult a világ meghódítására. A következő három évtizedben berobbant a nemzetközi piacokra, Hollywoodtól Londonon át Tokyo-ig. 1953-ban Guccio Gucci elhunyt, de fiai, Aldo, Vasco, Ugo és Rodolfo továbbvitték apjuk mesterségét.