Érdemes visszanyúlni egészen az ókorig, ahol Görögországban 18, és a Római Birodalomban is csupán 22 éves korukig éltek az emberek, de ez a helyzet csak lassan javult, mivel a középkori Angliában ez a szám még mindig csak 17 és 35 év közé esett. Amikor az ipari forradalom után fejlődésnek indult az orvostudomány, visszaszorultak a járványok, javulás volt tapasztalható a közegészségügy és az életkörülmények terén, a halál időpontja is későbbre tolódott. Igaz, a világháborúk is rányomták a bélyegüket az élet-halál ciklusának változásában, de ez esetben nem a természetes halálozásról volt szó.
Az sem mindegy, hogy melyik kontinensen élünk, hiszen az eltérő életkörülmények nagyban befolyásolják nemcsak a várható élettartamot, de az ezzel kapcsolatos életminőséget is. A legmagasabb várható élettartam Európa országaiban van – férfiak 70,8 év, nők 77,8 év –, míg a legalacsonyabb Afrikában, vagyis pontosabban Mozambikban, ahol átlagosan 36,2 évet élnek a férfiak, a nők csupán 34,6-ot.
Szinte ránézésre is megállapítható, hogy dupla annyi időnk van itt a Földön, mint egy afrikai embernek, pláne nekünk európai nőknek, mert még átlagosan kerek hét évvel tovább élhetünk, mint férfitársaink. Az sem elhanyagolható tényező, hogy milyen a halálozás korspecifikus szerkezete, hiszen nem mindegy, hogy mekkora a lakosságnak az az aránya, aki 80-90 évig él – esetleg még tovább –, vagy aki még esélyt sem kap az élettől, hiszen csecsemőkorában bölcsőhalált hal.
A várható élettartamra befolyással van az egészségügy folyamatos javulása, az életvitel, a levegő szennyezettsége, és a jövedelemviszonyokban bekövetkezett változások, a társadalmi-gazdasági tényezők stb. Az egészségügyi ráfordítások növekedése is megnövelheti akár három évvel a születéskor várható élettartamot. Mindezzel az MTA Demográfiai Bizottsága is foglalkozik, melynek elemzései szerint az elmúlt 15 évben a magyar lakosság körében 4,3 évvel megnőtt a várható élettartam. Hazánkban – a legfrissebb adatok szerint –a férfiak átlagosan 68,4, míg mi nők 76,8 évig élhetünk, és legtöbb esetben a keringési rendszer betegségei okozzák a korai halált.
Ezen adatok tükrében el lehet gondolkodni, hogy mit kell tennünk, hogy minél tovább élhessünk? Járjunk sportolni, táplálkozzunk egészségesen, szokjunk le minden káros szenvedélyünkről, költözzünk olyan helyre, ahol – a kutatások adatai szerint – a legmagasabb a várható élettartam, kíméljük magunkat az idegeskedéstől, vagy esetleg mi is kezdjük el keresni azt a gént, amelyik a halálért felelős. Ha valakinek ennyire fontos az, hogy pár évvel túlélje embertársait, akkor megteheti mindezeket, de lehet, hogy az önmagára való óvatos vigyázásban elfelejt élni, és csakis a maximális egészséges életmód elérésével foglalkozik, minden más szórakozást félretéve.
Persze lehet így is élni, de mi van akkor, ha mindent megtettünk azért, hogy sok időt tölthessünk a Földön, és mégis 40 évesen elüt egy busz? Sajnos halandók vagyunk, így bele kell törődni, hogy az életet a halál követi, így nincs más választásunk, csak jól kihasználni azokat az éveket, melyeket eltölthetünk ezen a világon.
