Rangja szigorúan vallási jellegű, de az évszázadok folyamán számtalanszor vált a politikai intrikák és cselszövések eszközévé, céltáblájává és a legtöbb esetben áldozatává is.

A kolostort 1447-ben alapította Congkhapa egyik legkiemelkedőbb tanítványa, Gedün Drup, aki később az első Dalai Lámaként vált ismertté. A kolostor alapítását, helyének kiválasztását s még a nevét is – amely „Áldáshalmot” jelent –, csodálatos események és jelenések mutatták meg Gedün Drupnak.

Egyik álmában tizenegy lengedező zászlót látott az új kolostor udvarán, és ennek alapján jövendölte meg, hogy a kolostor „nagy lámái” tizenegy nemzedéken át fogják követni egymást. A Tasilungpo a Geluk rend negyedik legnagyobb kolostora lett, az 1959-es felkelés előtt négyezer szerzetes lakta, a kisebb-nagyobb szentélyek és kápolnák száma elérte az ötvenet.

A kínai hatóságok 1995-ben megnevezték az általuk elismert Pancsen Lámát, Gyalcen Norbut. Peking állítása szerint Gedün szabadon él, de aktivisták azt állítják, hogy ismeretlen helyen tartózkodik, és házi őrizetben tartják. A washingtoni International Campaign for Tibet (ICT) nevű szervezet Gedün Csöki Nyima születésnapjával egy időben jelentést adott ki a vallásszabadságról. A jelentés szerint a tibeti kultúra komoly veszélyben van azóta, hogy a kínai csapatok megszállták a térséget, valamint azzal vádolja a kínai hatóságokat, hogy újabb kampányt indítottak azzal a céllal, hogy a Dalai Láma befolyását csökkentsék Tibetben. A szervezet vezetője szerint a Pancsen Láma eltűnése összefüggésben áll Kína azon törekvéseivel, hogy irányítása alá vonja a tibeti vallásos gondolkodást. A kínai külügyminisztérium visszautasította a vádat; egyik szóvivőjük kijelentette, hogy a tibetiek szabadon gyakorolhatják vallásukat, ugyanakkor nem fedte fel Gedün Csöki Nyima tartózkodási helyét.

Kapcsolódó anyagok:

$$279$$