A kiállításon három mű látható. A Labdaproject, 2007, a mű első berlini kiállítása után először szerepel hazai bemutatón.

Legutoljára tavaly ősszel lehetett négy vidéki nagyvárosban találkozni a közlekedési táblákra emlékeztető, de tartalmukban élesen eltérő ELNÉZÉST-táblákkal. A bocsánatkérésnek ez a legegyszerűbb, hétköznapi kifejezésre juttatása Japánban mindennapos, felmérések szerint azonban például Németországban már csupán harmad-annyiszor használják ezt a kifejezést, mint Japánban. Magyarországon még ilyen felmérés sem készült, de joggal feltételezhető, hogy mind a magán, mind a közéletben az elnézést-kérés igencsak ritka dolog, és egyáltalán nem mindennapos rutin; holott feltételezhető, hogy nagyjából ugyanannyi okunk lenne embertársainktól elnézést kérni itt, mint Japánban.

Valószínű, hogy mind a magán, mind a közéletben sokkal jobban éreznénk magunkat, ha ez a gesztus - saját tévedésünk, tájékozatlanságunk, önzésünk, szűkkeblűségünk belátása -, és az emiatt keletkezett zavar vagy megbántottság felett érzett sajnálkozásunknak gyakrabban adnánk hangot. Nem is beszélve arról, hogy a hiányzó elnézést-kéréseink okozta lelkiismeret-furdalást általában agresszióval, nagyképűséggel, intoleranciával párosítjuk – ugyancsak mind a magán, mind a közéletben.

A „Tűz a múzeumban terv” voltaképpen tábortűz a Kiscelli Templomtér padlóján: a lehetőségekhez képest maximális méretű tűz, körülötte székek, fölötte pedig a tűz és a tér méretéhez megfelelő – gigantikus – füstelszívó és hővédő rendszer, ami a füstöt és a meleget csöveken keresztül kivezeti a szabadba. A nyitvatartási időben teremőrök, azon túl önként vállalkozók őrzik és táplálják a tüzet, nevük fel van tüntetve.

Sugár János kiállítása a Platán Galériában (1061 Budapest, Andrássy út 32.) látható.