A Magyarországon jelenleg alkalmazott, az európai gyakorlathoz igazodó szabály, 1996 óta érvényes. Az átállás nem a helyi idő szerint történik, hanem ugyanazon időpontban, vagyis nekünk közép-európai idő szerint hajnali kettőkor kell háromra tekerni az óra mutatóját. A digitális korszakban a legtöbb elektromos kütyü, mobiltelefon magától átáll, nincs is más teendőnk vasárnap reggel, mint eldönteni, hogy a lakásban lévő időmérő eszközök közül melyiknek higgyünk.

A nyári időszámítást alkalmazó országokban azonban az óraátállítási szabályok nem egységesek, sőt, nem is mindenütt használnak nyári időszámítást! Az Egyenlítő környezetében a nap hossza túl keveset változik az év folyamán ahhoz, hogy a különbség kihasználható legyen. Nem áll át Kína, Japán, csaknem egész Ázsia és Afrika, Dél-Amerika nagyobb része sem, sőt  az USA néhány területén sincs átállás, például Hawaii, Puerto Rico, és Arizona sem igazítja át az óráit.

A nyári időszámítás bevezetése a hivatalos indoklás szerint jelentős energia megtakarítással jár, mert a szokásosan ébren töltött időszak nagyobb része esik a napsütéses órákra, ami kellemesebb a szemnek, biztonságosabb a közlekedésben és kevesebb áramhasználattal jár. Ma már megoszlanak a vélemények, hogy az óraátállítás gazdaságilag valóban indokolt-e, hiszen megváltoztak a fogyasztói szokások: több ideig vagyunk fenn, többet tévézünk, számítógépezünk stb., a háztartások áramfogyasztásában nem igazán mérhető a különbség. A nagyüzemek, gyárak pedig, ahol a műszakbeosztást érintette az óraátállítás, lassan a múlt ködébe vesznek.

Az átállítás ellenzői – a gazdasági indokolatlanság mellett – a biológiai óránk, és ezzel együtt a természetes életritmusunk megzavarása miatt aggódnak inkább. Kísérletek igazolják, hogy a biológiai óra oda-visszatekergetése rossz hatással van az idegrendszerre, alvászavarokat és más problémát okozhat. És nem csak az az egy-két nap, amíg megszokjuk, hogy hat óra helyett ötkor kelünk, hanem az egész nyári időszak szükségtelenül felborítja a belső rendet.

Nemrégiben egy kutatás kimutatta, hogy a kamaszok biológiai órája másképp jár, mint a felnőtteké. Ennek, és nem a lustaságnak, köszönhető, hogy reggel szeretnének tovább aludni, éjjel viszont később lefeküdni. A tanulmány szerint a 14-18 éves korosztály reggel 9-10 körül tud a legjobban teljesíteni, ehhez képest az iskola nyolckor – esetleg még korábban – kezdődik, a nyári időszámítás pedig még rátesz erre egy lapáttal. Legyünk hát megértőbbek ásító tinédzsereinkkel.

Legtöbbünknek nem okoz gondot, hol áll az óramutatója, és örülünk, hogy később sötétedik, meghosszabbodnak a napok, még ha most hétvégén rövidebb is lesz a hétvége egy órával. Sőt, mivel most a szombat munkanap, ráadásul egy teljes nappal kevesebb marad a pihenésre, szórakozásra. De ne búsuljunk, inkább sétáljunk egy nagyot párunkkal kézen fogva a nyári időszámítás szerinti első alkonyatban.