Magyarországon minden évben csaknem kilencezer csecsemő születik túl korán, az összes születés közel tíz százaléka. Ebből 6000 gyermek kerül a koraszülött intenzív osztályokra. Ezeknek a gyermekeknek a 10-12 százaléka – évi 600-700 kisbaba – komoly károsodásokat szenved, 20-25 százalékuknál – évente 1200-1500 gyermeknél – pedig apróbb idegrendszeri sérülések mutathatók ki, amelyek magatartási problémák, tanulási zavarok és hiperaktivitás formájában jelentkezhetnek a későbbiekben. Minél kisebb egy újszülött, annál nagyobb az esélye a komplikációknak.
A koraszülöttek speciális ellátást igényelnek, újszülöttekre szakosodott intenzív osztályból összesen 22 van Magyarországon, 7 Budapesten, a többi a főbb megyeszékhelyeken. Bár a komplikációk leküzdése egyre több esetben jár sikerrel, a babák súlyuktól, állapotuktól, betegségüktől függően életük első heteit, vagy akár hónapjait is kórházban tölthetik. Az élet első napjai a legnehezebbek egy újszülött számára, még inkább így van ez a koraszülöttekkel. A legveszélyesebb számukra az élet első két hete. A koraszülött intenzív osztály feladata, hogy mesterséges anyaméhet biztosítson nekik, ahol bepótolhatják a fejlődés utolsó heteit.
A koraszülöttek ellátása körülbelül 10 milliárd forintba kerül évente. Ha a kismamák jobban odafigyelnének magukra a terhesség alatt, a koraszülések húsz százaléka elkerülhető lenne.
Koraszülött mentést, ha nem speciálisan felszerelt kórházakban, akkor speciálisan felszerelt mentőautókban, mozgó intenzív-kórteremben lehet sikeresen végezni. Magyarországon 2007-ben alakult meg a Magyar Koraszülött és Újszülött Mentő Alapítvány, amely összefogja a koraszülöttek mentésére létrejött alapítványokat és szervezeteket. Így általuk a már korábban létrejött alapítványok összefogásával, az egész ország területén megvalósulhatott az állandó ügyelet, a napi 24 órás koraszülött mentési készenlét.
Most adónk 1%-ával mi is egészségesebb életkezdéshez és így teljesebb jövőhöz is juttathatunk gyerekeket!
A koraszülöttség ugyanis nem fejeződik be azzal, hogy az intenzív osztályokon megmentették a kisbabák életét. Ezt követően sokan folyamatos fejlesztésre szorulnak, felnőttkorukban pedig fokozottabban oda kell figyelni náluk a magas vérnyomásra, az időskori cukorbetegségre, vagy a veseproblémákra. A Magyar Koraszülött és Újszülött Mentő Alapítvány szerint komoly hangsúlyt kellene fektetni a megelőzésre is, hiszen a koraszülést kiválthatják egészségügyi és szociális tényezők is. Az egészségügyi tényezők egy része lehet genetikus, például, ha az apának vagy az anyának szív és érrendszeri betegsége, fokozott trombóziskészsége vagy cukorbetegsége van, illetve, ha a női családtagoknál előfordult már terhességi magas vérnyomás, toxemia.
A koraszülés azon nők között is jellemző, akiknél nem várt babáról van szó, vagy meddőség utáni várva várt terhességeknél, kóros lefolyású előző terhesség, illetve rendezetlen párkapcsolatok esetén. A korán, 14-16 éves kor alatt szülő anyák – évente körülbelül 90 ilyen eset szokott lenni –, vagy a 40 év fölött első gyermeküket várók is statisztikailag hajlamosabbak a koraszülésre.
A kis súlyuk miatt koraszülöttnek számító újszülöttek jobbára rendezetlen családi körülmények között születnek, stresszhelyzetben ugyanis az anya szervezetében a keringés centralizálódik, csak az életfontosságú funkciókra koncentrálódik, ilyenkor a méhben lévő magzat nem jut megfelelő tápanyagokhoz, és sorvadásnak indul. A lombikprogramok következtében létrejött gyakori ikerterhességek szintén emelik a koraszülések számát. Az alultápláltság, a tápanyagok hiánya szintén koraszülést eredményezhet. Különböző fertőzések is okozhatják a folyamat idő előtti beindulását, amelyek akár tünetmentesen is meghúzódhatnak, mint például a húgyúti, vagy szülőcsatornában lévő fertőzések. Sőt, nemritkán csupán egy fogínybetegség, mint bakteriális góc is beindíthatja a korai szülést, mivel ezen keresztül nem kívánt anyagok kerülnek a szervezetbe.
Segítsünk, hogy segíthessenek!
Magyar Koraszülött és Újszülött Mentő Alapítvány adószámuk: 18477979-1-06
www.koraszulottmento.hu/
