Mindannyian tudjuk, hogy a rendszeres testmozgás jót tesz az egészségünknek. Mostanában azonban a kutatók arra kezdtek koncentrálni, hogy az agyra miképp hat.
Az amerikai Neurology című szaklapban megjelent új tanulmány szerint a séta segít megőrizni elménk frissességét és javíthatja memóriánkat. Az idő előrehaladtával ugyanis az agyunk elkezd kissé zsugorodni. Ez főleg idősebb korban hangsúlyos, ekkorra a zsugorodás már olyan neurológiai problémákat idézhet elő, mint a demencia és a kognitív funkciók (mint például a memória) leépülése.
A Pittsburgh-i Egyetem kutatói főleg idősekre koncentrálva tesztelték a séta jótékony hatásait. Összesen 299, átlagosan 78 éves embert – férfiakat és nőket egyaránt – górcső alá vettek és megvizsgálták sétálási szokásaikat. A résztvevők közt volt, aki egyáltalán nem sétált, de olyan is, aki 40 kilométert tett meg hetente. Kilenc évvel később a kutatók különböző vizsgálatoknak vetették alá az alanyokat, és kiderítették, hogy azoknál, akik többet sétáltak, az agy zsugorodása sokkal kisebb mértékű volt, mint kevesebbet sétáló társaiknál.
Négy évvel később újabb vizsgálatok következtek, de ekkor az alanyokat már speciálisan a demenciára összpontosítva vizsgálták. A csoportból 116 embernél találták meg jeleit az időskori demenciának és/vagy a memóriavesztésnek. Arra a következtetésre jutottak a kutatók, hogy azok, akik legalább 7-8 kilométert sétáltak hetente, fele annyian mutatták a demencia jeleit, mint azok, akik kevesebbet sétáltak.
Ezek a felfedezések szinkronban vannak a nemrég nyilvánosságra hozott hasonló kutatások eredményeivel, miszerint a testi tevékenységek és az agyi funkciók között összefüggés van. Ennek ellenére a demenciaszakértők óva intenek attól, hogy elhamarkodott kijelentéseket tegyünk, hiszen bár a kutatások eredményei bíztatóak, még mindig nem áll rendelkezésre elegendő adat ahhoz, hogy esetlegesen meghatározott gyakorlatokkal megelőzhessük a szellemi leépülést vagy megakadályozzuk a memóriaveszteséget.
A kutatások mindenesetre tovább folynak, hiszen az olyan betegségeknél, mint például az Alzheimer-kór, ezek az eredmények már önmagukban sokat segíthetnek. Hiszen az ilyen, memóriát károsító betegségeknél az olyan minimális lassulás, amit az időben elkezdett séta elősegíthet, is sokat jelent.