Bár már Sebastian Kneipp az 1800-as években természetgyógyászati szerként ajánlotta,a savanyú káposzta hosszú időn át a szegények eledelének számított. Egészségünkre gyakorolt jótékony hatását elsősorban tejsav tartalmának köszönhetjük, amely a savanyítás folyamán keletkezik. A kutatók különösen a nyers savanyú káposztát ajánlják. Aki nem szereti nyersen, 20-25 percig kis lángon főzze, és így is fogyasztható.

Nagyon jó hatású a savanyú káposzta rendszeres fogyasztása, az alábbi egészségügyi problémák esetén:

Szív- és keringési megbetegedések. A tejsavbaktériumok beavatkoznak az anyagcserébe az epénél, és így csökkentik a koleszterinszintet. A legjobb szívkímélő hatást úgy érhetjük el, ha a savanyú káposztát fermentált tejtermékekkel kombináljuk.

Bélbetegségek. A káposzta magas tejsavtartalma B-vitamin tartalmával együtt regenerálja a belek károsodott nyálkahártyáit. A tejsavbaktériumok megakadályozzák, hogy káros mikroorganizmusok szaporodjanak el a bélben. Ehhez jön még az antibiotikus és ezáltal gyulladáscsillapító hatás a szalmonella- és kólibaktériumok ellen.

Immungyengeség. A savanyú káposztának különösen magas a C-vitamin tartalma. Ezenkívül tartalmaz folsavat, amely segíti a C-vitamin felvételét. Aki immunrendszerét célzottan erősíteni szeretné, fogyasszon rendszeresen nyers savanyú káposztát.

Idegesség és depresszió. A savanyú káposztában található acetilcholin vivőanyag nyugtatólag hat a vegetatív idegrendszerre. Egyes szakorvosok ezért ajánlanak depresszív betegeiknek a terápiás és gyógyszeres kezelés kiegészítésére minden évben egy három hónapos savanyú káposzta kúrát, amikor a betegeknek naponta kb. 200 g savanyú káposztát kell enniük ha lehet, nyersen.

Sebgyógyulás. A savanyú káposztának magas a K-vitamin tartalma. 200 g tartalmazza a napi szükséglet (80 mikrogramm) másfélszeresét. A zsírban oldódó vitamin nemcsak a véralvadást segíti, hanem a sebek gyógyulását is. Vérveszteség esetén, pl. operációk után májműködési zavarnál, beteg epénél K-vitamin hiány áll elő, ezt kiegyenlíthetjük savanyú káposzta fogyasztásával.

Magas vérzsírsav-tartalom. A káposztában az erjesztés során cholin képződik. Ez a B-vitamin a zsíranyagcsere során játszik szerepet, és csökkenti a vér zsírsavtartalmát.

Memóriazavar. A káposztában található cholin fokozza az agy teljesítményét. Aki nem tudja megjegyezni a neveket és telefonszámokat, egyen sok savanyú káposztát. Tanulmányok kimutatták, hogy az embernek naponta 3 gramm cholin-ra van szüksége.