Önként kiállt a kidobósból, ha valaki követ dobott a másikhoz labda helyett, a játszótéren visszaadta síró gazdájának a kidőlt kerekű rollert, zsebpénzéből kifizette a törött ablaküveget, kivitte az ellenőrzőjét puskázás miatt, és gond nélkül bevallotta, hogy övé az üres cigis doboz. Zsuzsa pedig mindent elintézett, így jutott el Éva a balatoni ifjúsági táborba, diszkóba és házibuliba és egy autóstoppos görögországi körútra is.
Érettségi után a lányok külön utakon jártak, de a barátságuk megmaradt, kiállta a főiskola és a felnőtté válás próbáját is.
Éva férjhez ment, született két kislánya, Zsuzsa pedig egyre feljebb emelkedett a karriernek nevezett létrán, kereskedelmi igazgató lett egy multinacionális cégnél. Gyakran találkoztak, s ilyenkor arról beszélgettek, Éva mennyire csodálja Zsuzsa bátorságát, mennyire örül a szakmai sikereinek, Zsuzsa pedig arra volt büszke, hogy barátnőjének milyen szép családja van.
Bár a férje – mondogatta Zsuzsa – igazán lehetne Évával kedvesebb, vállalhatna több munkát, kereshetne több pénz, segíthetne jobban a háztartásban és a gyereknevelésben. Éva először csak nevetett az egészen, de ahogy egyre többször hallotta barátnőjétől, mi minden hiányzik az életéből, ő maga is egyre elégedetlenebb lett. Túl későn jár haza, nem tölt veletek elég időt, nem olyan bensőséges a kapcsolat, mint régen – mondogatta Zsuzsa, és ezt mondogatta Éva is a férjének. Mondogatta, aztán gyanúsítgatta, hogy szívesebben van máshol, mással, mint vele, majd, hogy van valakije… Éva egyre távolabb került a férjétől, úgy érezte, nem érti meg más, csak a barátnője, Zsuzsa. Ő segített neki átvészelni az álmatlan éjszakákat, az egyre gyakoribb családi veszekedéseket, és rá számíthatott a válóper levezénylésekor is, együtt küzdöttek a gyerekekért és a családi házért. Zsuzsa végig barátnője mellett volt, ápolta a lelkét, bátorságot és erőt adott neki.
Éva ma már egyedül él a lányaival. A volt férjjel kéthetente találkozik, sajgó szívvel néz a kocsija után, amikor elrobog a lányokkal. Ilyenkor mérhetetlenül egyedül érzi magát a nagy házban. Egésznap a tévé előtt ül, csokit, csipszet, fagylaltot majszol, és az életén rágódik. Hol rontotta el? Történhetett volna-e másként, vagy így volt megírva sorsa a csillagokban? Jó lenne megosztani valakivel a gondolatait, jó lenne elmenekülni a gyötrő tépelődéstől, de nincs kivel. Barátnője, élete szövetségese nem ér rá. Minden idejét lefoglalja az anyaság, a féléves kisfia egész embert kíván. S emellett ott a háztartás, a férj, sőt kéthetente még két gyerek. A férje gyerekei. Éva volt férjének gyerekei.
Kapcsolódó cikkek:
$$3217$$