Egy társaság két okból választhatja azt az utat, hogy nem nyilvánosan űzi tevékenységét, vagy az általános megítélés negatívumai miatt – törvények, közerkölcs elítélné -, vagy mert úgy érzik, hogy hitük más emberekkel nem megosztható, különleges. Ezek lehetnek vallási, politika társulások vagy bűnszervezetek – gondoljunk csak a maffiára.

A vallási társaságok nagy részt olyan szekták melyek valamely hittétellel ellentétes nézetet vallanak, és mivel évszázadokon keresztül üldözte a másként gondolkodókat a katolikus egyház mindenféle titkos szervezetekbe tömörültek. Persze a szekta úgy önmagában még nem számít titkos társaságnak, ám ha abba nem lehet egykönnyen bekerülni, ha a tagok titkolják tanaikat a be nem avatottak előtt, akkor arról beszélünk.

Ilyennek számítottak az ókori misztériumvallások is, mint például a mithrász-kultusz, de a legismertebb misztériumvallás valószínűleg maga a kereszténység, bár jelentősen leegyszerűsödött és sok minden átértelmeződött tartalmát illetően az évezredek során, I. Constantinus uralkodásáig még a titkos társaság jelző is illet rá.

Féltitkos társaságnak számít a Da Vinci – kódból mindenki számára ismert Opus Dei, melyet egy spanyol pap alapított 1928-ban, egy állítólagos látomása után, melynek során megvilágosodott, alighanem valahogy úgy, mint Buddha, talán csak a fügefa hiányzott. Ekkor ráébredt, hogy az embereknek a mindennapi életük során is törekedniük kell a szentségre.

A szervezetet elismerte a katolikus egyház 1951-ben, ám továbbra is féltitkos, mert tagsága nem nyilvános. Ugyan az Opus Dei létezésében bizonyos egyházi és világi körök hatalmi szerepet látnak, ők maguk úgy aposztrofálják saját céljaikat: elérni, hogy a tagok életében a hit és a vallási élet legyen a legfontosabb, ezenkívül közreműködnek a hit terjesztésében, ennek érdekében előadásokat és lelkigyakorlatokat tartanak. A társaságot kritizálók szerint a tagok olyan „agymosáson” esnek át, mint a szcientológia hívei.

Az illuminátusok egy másik Dan Brown könyvből lehetnek ismerősek. Ezt a nevet a történelem során több társaság is magára öltötte, a könyvben is emlegetett illuminátusok rendjét 1776-ban alapította egy kánonjogi tanár, és hamarosan elterjedt egész Németországban. Alapítójának célja az volt, hogy a legnagyobb gondolkodókat magába ölelő társaságot hozzon létre, és, hogy előmozdítsák a vallásos és politikai felvilágosodást, valamint az emancipációt. Tanaik szerint a vallásos dogmák és az istentiszteleti formák elvetendők. A szabadkőműves páholytól nyert támogatással a rend nagyon gyorsan terjeszkedett. Később a tagok közti viszályoknak köszönhetően, és mert a bajor választó fejedelem közveszélyesnek ítélte a rendet, feloszlott, nem is olyan sokkal megalakulása után.

Manapság már olyan elméletek keringenek róluk az interneten melyek szerint egy egész világot behálózó összeesküvésről van szó, miszerint mindent az illuminátusok irányítanak. Mindenesetre ezt mondták a szabadkőművesekről is, akik már állítólag a függetlenedő Amerikában magunkhoz ragadták a hatalmat.

A következő részben a szabadkőműves páholyokkal foglalkozunk.