Az első modernkori vámpírtörténetet John William Polidori írta – Byron, az angol romantikus költészet egyik legismertebb alakjának orvosa –, 1816-ban egy versenyre. Ugyanerre a versenyre készült Mary Shelley Frankenstein című regénye. Polidori a könyvében szereplő kalandor vámpírt Byronról mintázta, aki nagy utazó és korának férfiideálja volt.

A modernkori irodalomnak és a hollywoodi szuperprodukcióknak köszönhetően fonódott össze a vámpír szó a szexualitással, az emberben megbúvó állattal, a titokzatossággal. A szerepjátékok és ugyancsak a filmek hatására váltak a vámpírok igazán vadakká és agresszívekké, sőt, azóta viselnek hosszú fekete bőrkabátot. Azonban tovább örökítik a hagyományos tulajdonságaikat is, mint a rendkívüli szépséget – főleg a női vérszívók esetében –, a napfényre való érzékenységet, a halhatatlanságot.

A vámpírok „ősatyjának” tartják Drakulát, alias Vlad Tepest, magyarul Karóbahúzó Vladot. Az 1400-as években élt, Havasalföld fejedelme volt több ízben is. Draculea volt Tepes román keresztneve, ami minden bizonnyal apja nevéből – Dracul – származik. A „dracul” szó a modern román nyelvben ördögöt jelent, de abban a korban sárkányt és démont jelentett, a Sárkány Lovagrendre utalt eredetileg. A Karóbahúzó nevet Vlad kedvenc kivégzési módszeréről kapta, ám már a korabeli írások is Draculaként emlegették.

Az ő alakja szolgált alapul Bram Stoker nagysikerű Drakula című regényéhez, mely a világ leghíresebb horrorja. Természetesen nem Stoker alkotta meg a vámpír alakját, de levélregénye óriási hatással volt a vérszívók népszerűségének növekedésére, számtalan színdarab, film, képregény merített ötletet a 20. században ebből a történetből – még balettformájában is feldolgozták.

Stoker vámpírhistóriája valószínűleg azért lett olyan hihetetlenül népszerű, mert a mitikus lényekbe vetett hitre épít. Rengeteget merített a román paraszti néphitből és az ortodox vallásból is. Úgy tartották akkoriban Erdélyben, hogy aki kiközösítés átkától sújtva hal meg, az visszajáró halott, vagyis moroj lesz, egészen addig, amíg az egyház fel nem oldozza az átok alól. A helyi babonákban létezik egy démoni madár is, mely csak éjjel merészkedik elő, azért, hogy emberi húst és vért fogyasszon. A legendák szerint egyes embereknek kifejezetten az a végzete, hogy vámpírrá váljanak, általában a meg nem keresztelt, vagy törvénytelen gyermekeknek és a hetedik fiúk hetedik fiainak. A vámpírok könnyűszerrel vehetik fel különféle állatok alakjait.

Halála után Vlad Tepes feje a törökökhöz került, akik karóba húzva állították ki, ezzel is mutatva hatalmukat az Ördög fölött. Vlad ma is nagyon népszerű Romániában, számtalan cégtáblán, sőt reklámokban is szerepel figurája.

1931-ben készült el a nagysikerű Drakula című film, melynek főszereplője a magyar származású Lugosi Béla, eredeti nevén Blaskó Béla Ferenc Dezső. Lugosi ennek a filmnek a hatására vált igazán világhírűvé, ám egyben skatulyát is jelentett számára, hiszen ezek után szinte csak horrorfilmekben szerepelt. 1956-ban halt meg, Kalifornia államban temették el, híressé vált Drakula-jelmezébe.

Nem szabad elfelejtkezni a modernebb vámpírtörténetekről sem. Hatalmas sikert aratott 1994-ben az Interjú a vámpírral című film, Tom Cruise-zal és Brad Pittel a főbb szerepekben. Ez a mű mára már kultfilmnek számít. A tavalyi évben pedig az Alkonyat néven futó könyvadaptációt láthattuk a mozikban, bár ezt többen kritizálták, mint dícsérték. Teljesen máshogy magyaráz bizonyos tulajdonságokat, mint azt általában szokták, ráadásul inkább a romantikus szálra épít, ami nem a legjobb húzás - hacsak nem a tinilányok számítanak a célcsoportnak - egy vámpíros filmben.

A különböző kultúrákban különböző módokon lehet elűzni a démoni vérivókat. A következő részben ezeket vesszük sorra.

Kapcsolódó anyagok:

$$2318$$

$$2370$$