A stressz a szervezet válaszreakciója egy váratlan külső ingerre. A szervezetben felszabadul az adrenalin nevű hormon, mely képessé teszi az emberi szervezetet a harcra vagy a menekülésre.

Korunk népbetegségének is hívják, pedig a stressz nem egy betegség, hanem egy esetleges betegségsorozat okozója. Az állandó rohanás, az anyagi szorongás, gazdasági, magánéleti problémák, zaj, mind-mind igencsak próbára teszi idegrendszerünket. Ha a stresszt okozó folyamatok állandósulnak, az emberi szervezet kimeríti erejét, és kialakulhatnak szervi betegségek. Amerikai kutatók bebizonyították, hogy a stressz felgyorsítja a szervezet biológiai öregedését is.

A stressz fogalmát Sellye János professzor fogalmazta meg a 30-as évek elején. Ő kezdte el vizsgálni a test és a lélek kapcsolatát. Elsőként figyelt fel rá, hogy azok a külső hatások, amik érzelmi és vegetatív életünkre hatnak, károsan befolyásolják egészségünket. Patkányokon folytatott kísérleteket, ahol különböző idegi és fizikai bántalmazásokkal vizsgálta az állatokat. Kiderült, hogy az ingerek hatására a patkányok szinte minden szerve károsodott, főleg a szív és érrendszer, immunrendszer, mellékvese, a tápcsatorna és a bőr. Ezeknek a betegségeknek a gyógyítása egy ideig sikeresnek látszott, de végül a kísérleti állatok halálához vezetett.

A fokozott külső ingerek hatására kialakul az állandó idegeskedés, türelmetlenség, ingerültség. Az immunrendszer romlása miatt megnövekszik a betegségekre való hajlam. (Például légúti betegségek, bőrfertőzések, hajhullás stb…) Sellye János szerint a stresszreakció, válasz a bennünket ért ingerekre. Akkor lép működésbe, amikor követeléseket támasztanak velünk szemben. A kiváltott reakció lehet szorongás, félelem, agresszió, ezek pedig különböző intenzitással működnek az emberekben.

A patkányokon végzett kutatások kimutatták, hogy a stressz és az agresszió kölcsönösen serkentik egymást. A stressz agressziót hoz létre, az agresszió pedig fokozza a stresszhormonok szintjét. Sellye János viszont figyelmeztetett arra is, hogy teljesen stresszmentes élet nincsen. Minden olyan inger, ami bennünket ér, kivált egy stresszválaszt is. Ez néha alig érezhető, de erős pozitív vagy negatív ingereknél intenzív.

Egyes emberek különbözően tűrik az intenzív élethelyzeteket. Vannak, akik kifejezetten élvezik az adrenalin áramlását, mások azonban védekeznek, és általában elmenekülnek az erős inger vagy érzelmi helyzetekből. A stressz normális esetben jótékony hatással bír, fokozza a szellemi és testi reakciókészséget, és segít elviselni a nehézségeket. A túlzott stressz azonban testi-lelki problémákhoz vezet, próbáljuk tehát csökkenteni a minket érő stresszhatásokat egészségünk érdekében!

-Szűcs Ágnes-