Kríziseinket meg kell oldanunk. Nem járunk jó úton, ha azt gondoljuk, hogy a krízis legfőbb jellemzője a rossz történés. Amíg valaki ide teszi a hangsúlyt, addig nem tud a krízisből kilépni. Ugyanis a rossz történéssel szemben az ember csak történést, eseményt, cselekményt, tettet tud felvonultatni.Ellen-cselekedetekkel válaszol rá.

Úgy gondolja, azzal jóvá tudja tenni. Téved. De van ennél rosszabb magatartás is: ha valaki elbújik a krízis elől, megpróbálja kicselezni. A menekülés, a bújás ösztönösen krízises viselkedés.

Az Édenben a bűnbeesés után Isten „keresi” az embert: „Ádám, hol vagy?”. Ádám akkor azt feleli, „elbújtam, mert félek tőled”. Ádám válasza jellemző, az adott helyzetből következik. Azonban az elbújás nem adhat megoldást. A kulcsszó, bár észre sem vesszük, mégis az azt megelőző, amit az Úr mond: „hol vagy”?” ha krízisbe kerülünk, nem ez kéne, hogy a legfőbb kérdésünk legyen: hol vagyok? Hiszen éppen ez az! Tisztázatlan a helyem! Magam előtt mindenképpen, esetleg mások előtt is. Amíg a „hol vagyok"-ra nem tudunk válaszolni, addig a krízisből nem is tudunk továbblépni.

A hol vagyok kérdésre százszor jobb, ha elismerő, beismerő választ adunk először: mint pl. a béka feneke alatt vagyok. Igaz ez a válasz? Nem. Azonban híven tükrözi az ember lelkiállapotát. Úgy érzi, hogy ott van, és ez az érése megfellebbezhetetlen, legalábbis pillanatnyilag. Lehet, hogy valaki, aki kívülálló, egészen másként látja: aki jól ismeri őt, azt látja, hogy nagyon nagy dolgot vállalt magára, hogy küzd nemesen, és szenved embertelenül. Kik küzdenek, kik vállalnak emberfeletti szenvedést? 

Mit jelent a krízis?

Nem tudok megoldani valamit, nincs kiút. Ezt jól szemlélteti az ókori gordiuszi csomó. Gordiusz király, aki egyszerű parasztember volt és a királyságát egy „véletlennek” köszönhette, hálából templomot állított Zeusznak, és abban elhelyezte ökrös szekerének tartozékait. A rudat és a jármot összekötözte. Az a hír járta, hogy aki a csomót kibogozza, az Ázsia fölött fog uralkodni. Persze ez senkinek sem sikerült. Azután jött Nagy Sándor, elővette a kardját, és szétvágta a csomót. Meghódította a fél világot, ugyancsak a kardjával, hatalmas birodalom ura lett, aztán egyszer jólesően megfürdött felhevült testtel a tengerben, amitől megbetegedett, és harmadnapra meghalt.

Karddal oldjuk meg a gordiuszi csomót? Elvágjuk? A krízisben az erőszakos, a gyors, a pengeéles beavatkozás a megoldás? A „mintha elvágták volna” beválik? Néha igen. Ha ezt tette Nagy Sándor, akkor a későbbi hirtelen „egy csapásra” halála figyelmeztetés is lehet. A hevesség, a hirtelenség nem mindig megoldás.

Egy másik elbeszélés másként mondja el a csomó megoldását. Sándor az ökrök oldalától tükörfényesre csiszolt rudat egyszerűen kihúzta a kötél szorító öleléséből. Ezzel meglett az eredmény, mert a járom és a rúd szétváltak egymástól. Ez nem pengeéles, hirtelen megoldás. Nyilván sokáig töprengett, különféle eljárásokat gondolt végig, míg végül megteremtette a módját, miként válassza el a jármot a rúdjától. A csomó pedig megmaradt, de funkcióját elveszítte. Így van ez az ember kríziseivel is. Sokszor az ember már túl van rajta, akkor is ott marad egy „csomóként” a sorsában, de olyan csomóként, ami már nem okoz gondot. Az ember pedig továbbmegy, továbbél. Megtette, ami a legtöbb, elgondolkodott a helyzetén, tisztázta magában, hogy hol van, és továbblépett belőle. A krízisben a legfőbb kötelesség és feladat nem a csomó megoldása, kibogozása, mert az valószínűleg létünk egy még mélyebb kibogozhatatlan csomóját, problémáját tükrözi, ami már nem is személyes, hanem közös emberlétünk csomója, buktatója. Az ember feladata az, hogy ennek az egyetemes emberi buktatónak személyes életében realizálódott krízisében elgondolkodjon, hogy mi minden vezette őt ide, és keressen egy utat, amelyen tovább tud lépni. Különösen fennáll a betegség mint megoldás, kiút keresés akkor, ha az ember élete krízisbe kerül, és nem találja a kiutat.

Ha szeretne rendelni egy asztrológiai előrejelzést havi lebontásban, vagy szeretné teljesen ingyen aszcendensét kiszámoltatni, azt megrendelheti a triamos@digikabel.hu e-mail címen, vagy a 06-90-189185 emeltdíjas telefonszámon.