Az igazi vasút sínpárból áll. Két sínpár fut egymás mellett, párhuzamosan. Az egyik oda, a másik vissza szállítja az utasokat. Így van ez az ereknél is. Az erek is kétfélék: vannak olyanok, amelyek a friss, közvetlen felhasználásra szánt tápanyagot oda viszik a szervekhez és a szó szoros értelmében „kirakodnak”, átadják a tápanyagot az egyes szerveknek, minden egyes sejtnek. Van azután egy párhuzamos sínhálózat, amely az elhasznált tápanyagokat visszaszállítja. Ugye milyen érdekes?

Azokat az ereket, amelyek a tápanyagokat a szervekhez viszik, verő- vagy vivőereknek, latin szóval: artériáknak, azokat pedig, amelyek az elhasznált anyagokat visszaviszik, elszállítják, visszereknek, vénáknak nevezzük.

A verő- vagy vivőeres vér élénkvörös, cseresznyepiros színű, a visszeres vér sötét, lilás, meggypiros színű.

Az artériák gyulladása

Azok a végtagok, amelyeken a gyulladt erek átvonulnak, fájnak és duzzadtak. Többnyire ugyanis a végtagok erei betegednek meg, gyulladnak be. Az érgyulladás gyakran trombus és embolus képződésével összefüggésben keletkezik. Ebben az esetben a tünetek azonosak a trombus vagy embolus okozta tünetekkel. Ha a gyulladás a nagy verőeret, az úgynevezett aortát, a szívből kiinduló legfőbb eret érinti, akkor a gyulladás nehéz légzéssel és szorongással párosul.

Gyógyítása: Heveny gyulladásnál, hideg vagy jeges borogatást adunk, idült gyulladás esetén az orvos valamilyen jódkészítményt rendel el.

Érelmeszesedés. (Arteriosclerozis).

Az érelmeszesedés az előrehaladottabb kor betegsége. Lényegében kopási folyamat, amely az erek rugalmasságának csökkenéséhez vezet. Az érfal belső rétegében lévő rugalmas lemezek fokozatosan kopnak, felrostozódnak, és közéjük nem rugalmas burjánzó kötőszövet nyomul. Az ér belfelületét bélelő hártya, pedig egyenetlenné válik, s rajta kimaródások, majd mészlerakódások keletkeznek. A kisebb fokú érelmeszesedésnek, mely a korral jár és az ötvenen túli években, kezd fellépni, nincs tünete. Az érelmeszesedésről, mint betegségről, csak akkor beszélünk, ha az elmeszesedés nagyobb fokú és kóros tünetekben nyilvánul meg.

Az ütőerek lökése keményebb és feszesebb, mint egészséges egyéneknél. A szív körüli erek elmeszesedése anginás rohamokhoz vezethet, továbbá a szívizom elfajulásához. Ezzel kapcsolatban úgynevezett bradycardia léphet fel, ami alatt az érlökések számának lassúlását értjük, vagyis azt a jelenséget, hogy egy perc alatt kevesebb számú érlökés számolható, mint az egészséges embernél. Az egészséges embernél az érlökések száma percenként 80-86, bradycardiában az érlökések száma leszállhat 30-35-re is.

Az általános arteriosclerotikus tünetek még súlyos esetben sem feltétlenül jellegzetesek. Fontosabbak a tüneteknél azok a helyi elváltozások, amelyek az érelmeszesedés következtében az egyes szervekben léphetnek fel. Ilyenek az agyvérzés, agylágyulás, vesegyulladás, gyomor- és béltünetek. A szíven is keletkezhetnek elváltozások, például szívtágulás, szívmegnagyobbodás. Nem ritkán a szívgyengeség tünetei lépnek előtérbe. A vizeletben gyakran találunk fehérjét. Rendszerint a máj is megnagyobbodik.

Az érelmeszesedéssel küzdő ember könnyen fárad, nehezen jár, a mozgás kimeríti, gyakran fáj a feje, szédül, hányingere van. A tünetek főleg azért lépnek fel, mert a kis verőerek, elveszítették a mozgékonyságukat, megszűkültek, és ez által az egyes területek vérellátása hiányossá vált. A kis erek megrepedése következtében vérzések is keletkezhetnek.

Gyógyítás: Általános higiéniás és étrendi eljárások. Csak a kezelőorvos által javasolt gyógyszereket adjuk a betegnek!

Kapcsolódó anyagok: 

$$1056$$

$$1154$$