Sokáig tartotta magát az elképzelés, hogy a videojátékok a modern világ olyan jelenségei, amelyek ellen a modern szülőknek mindenképp tenni kell valamit. Ki gondolta volna, hogy a technológia használható terápiás célokra is?

Az ellenzők érvei közt fő helyen volt az, hogy ezek a játékok a fiatalok sok idejét rabolják el, ami a hasznos tevékenységektől vonja el őket, és hogy a játékok agresszióra nevelnek. Azzal együtt, hogy vannak túlzottan erőszakos, és ráadásul ijesztően élethű videojátékok, és könnyen okoznak függőséget, maga a technológia használható terápiás célokra is.

A Tetris, a kilencvenes években nálunk is népszerű játék az orvostudomány szolgálatába lépett. A játékkal végzett kutatások szerint segíthet a traumatikus élmények leküzdésében. A kutatók csak Tetris effektusnak hívják a jelenséget, amely akkor jelentkezik, ha valaki annyi időt és figyelmet fordít egy tevékenységre, hogy az háttérbe szorítja a gondolatait, mentális képeit, álmait.

Az Oxford Egyetem pszichiátriai tanszékén Dr. Emily Holmes vezetésével önkénteseken tesztelték a logikai játék hatékonyságát. Az alanyok sokkoló képsorok megtekintése után (ez a bevett eljárás arra, hogy a vizsgálati személyeknél előidézzék a pszttraumás stressz zavar tüneteit), különböző videojátékokon játszottak, köztük Tetrisen.

A Tetrisszel játszó csoport tagjai kevesebb „flashbackről”, a traumatikus élményről önkéntelenül feltörő emlékekről számoltak be. A sokkos élmények utáni első hat óra kritikus jelentőségű abban, hogy az élményt hogy tudja feldolgozni az agy. A régimódi logikai játékok általában hatásosak ilyen tekintetben és könnyen használhatóak terápiás célokra, könnyebben átalakíthatóak a speciális igényeknek megfelelően.

A videojátékok megjelenésük óta sokak szemét szúrják, általában a veszélyeikre hívják fel a figyelmet. Ilyen az erőszakos viselkedésminták közvetítése, az erőszakkal szemben mutatott érzéketlenség a játékosoknál. Ez bizonyítást is nyert, viszont a dolognak van másik oldala is: egy speciális videojátékon alapuló terápia éppen a serdülőkori erőszakos viselkedészavarok kezelésében volt sikeres. (Természetesen erre különleges játékot fejlesztetek ki, nem alkalmas a terápiára bármilyen program.)

Jason Kahn és Peter Ducharme egy bostoni gyerekkórházban próbálták ki az új módszert. A kezelés alatt a fiatalok egy Space Invaders alapú programot játszanak, miközben egy műszerrel folyamatosan figyelik a szívműködésüket. A Space Invaders (Megszállók az Űrből) szintén egy klasszikus, kétdimenziós videojáték, a cél, hogy ellenséges űrhajókat lőjünk ki, miközben kikerüljük az ő lövedékeiket. Ahogy a páciens szívverése gyorsul, egyre nehezebbé válik a játék irányítása, és meg kell nyugodnia ahhoz, hogy újra könnyebben tudja irányítani a játékot. A cél persze az, hogy a játék által keltett stresszt maga a páciens küzdje le, így később a való életben is alkalmazhassa a tanultakat.

Ez a két példa csak a jéghegy csúcsa, a videojátékok hatásának egyéb pszichológiai alkalmazásai is vannak, így készültek olyan logikai játékok, amelyekhez az agyi területek aktivitását figyelő műszert csatlakoztatnak. A feladat megoldását célzó agyi központ tevékenységét ezen adatok ismeretében könnyebben serkenthetik a nehézség fokozásával.

Az iraki veteránok harctéri sokkos élményeit is igyekeztek virtuális valóságot szimuláló programokkal vizsgálni és kezelni. Minden kutató hangsúlyozza, aki ezzel a területtel foglalkozik, hogy nem minden játék hasznos, sőt egyeseket kifejezetten károsnak tartanak, de be kell látni, hogy a videojátékokról nem lehet túlzottan általános kijelentéseket tenni.