Álomnak nem rossz, de mi van, ha nem is álom? Mi van, ha egyszer csak betoppan az életedbe egy ismeretlen férfi és felbolygatja az érzékeidet? Az általános vélekedés szerint a harmadiknak csak akkor van esélye, ha a kapcsolatban valami nincs rendjén. Férfiakra gondolva egyszerűen úgy szoktak fogalmazni: ha valamit nem kap meg otthon, akkor azt megkeresi magának máshol. Mi, nők is hasonlóképpen működünk, ha nem kapjuk meg a kellő figyelmet, gyengédséget, biztonságot, akkor kikacsintgatunk a házasságunkból. Egy rossz házasságban, kihűlt, ellaposodott párkapcsolatban mindez érthető is. Ám vajon, felfigyelünk-e egy vonzó idegenre, ha otthon minden rendben van? Már hallom is a választ: „Nekem ugyan nem kéne más, ha a párommal minden rendben van!” Egy amerikai kutatás kimutatta, hogy a saját bevallásuk szerint boldog kapcsolatban élő nők kétharmada elutasítja a vonzó idegen iránti érzések kialakulásának lehetőségét. Legalábbis elsőre. A részletes beszélgetések során ugyanis kiderült, csupán a megkérdezett hölgyek tizennégy százaléka nem játszott el még a gondolattal, hogy párja mellett valaki mással is gyengéd viszonyba keveredne. Húsz százalékuk pedig a gyakorlatban is megvalósította vágyait. Mi lehet ennek az oka? Pszichológusok véleménye szerint az embernek folyamatos fizikai és lelki- érzelmi impulzusra van szüksége. Amint ezek száma, illetve az általuk kiváltott lelkiállapot állandósul, megszokottá válik, újabb ingerekre vágyunk. Ezzel magyarázható, hogy bár igazi mesevilágban élünk, boldogok vagyunk a párunkkal, mégis megdobogtatja a szívünk az a másik. Az ismeretlen mindig izgalmasabb, tele titkokkal, tele rejtéllyel. Nagy valószínűséggel épp az ellenkezője a párunknak. Ha kedves, megbízható férfi, akivel megosztjuk az életünk, akkor egy igazi „rossz fiú” az, aki felkelti az érdeklődésünk, és fordítva. És hogyan tovább? Irány az ismeretlen? Vessük bele magunkat az izgalmas kalandba – lesz, ami lesz alapon? Az amerikai nők elenyésző hányada adta fel addigi életét, és nyitott új fejezetet, legtöbbször viharos szerelmi kapcsolatot, ritkábban új házasságot a csábítóval, húsz százalék pedig hosszabb-rövidebb szerelmi viszonyba bonyolódott. A fennmaradó hűségesek józanul mérlegeltek, és a gyerekek, a családi béke és biztonság, az anyagi helyzet megóvása érdekében határozott nemet mondtak a kísértésre. Amerika messze van, de vonzó idegenek felénk is járnak. Különösen tavasszal és nyáron várható felbukkanásuk. Nézzünk magunkba: mi hogyan döntenénk? Hiszünk a régi slágernek? „Minden asszony életében van egy pillanat, de boldog ő csak akkor lesz, ha mégis hű marad” Vagy pedig: Carpe diem! Élvezd a napot! Így nyár közepén, kiscsónakunkban ringatózva, a távoli vitorlásokat csodálva játszadozzunk el a gondolattal…