A vörösiszap katasztrófanaplója

2010. 10. 14.
Ez a cikk elmúlt egy éves, így elavult lehet.

Az október 4-én történt katasztrófa megrázta az országot. Nincs ember, aki ne hallott volna róla, és szinte óránként érkeznek újabb híradások az ügyről. Az ajkai tározóból kiömlő vörösiszap a katasztrófavédelem közlése szerint hét települést érint: Tüskevár, Kolontár, Kisberzseny, Somlóvásárhely, Apácatorma, Devecser, Somlójenő. A cikk publikálásáig 9 halálos áldozatról érkezett jelentés és több száz sérültről.

A vörösiszap többféle fémvegyület elegye, a timföld (alumínium-oxid) gyártásának mellékterméke. A fokozottan veszélyes hulladékok osztályába tartozik. A környezetvédelmi szakemberek a II. veszélyességi kategóriába sorolták. Magyarországon az évente termelt veszélyes hulladék mintegy 25–35 százaléka az alumíniumgyártás melléktermékeként keletkező vörösiszap, ami lúgos kémhatása miatt fokozottan veszélyes hulladék.

(Wikipedia)

2010. október 4. – hétfő:

A MAL Zrt. Ajka melletti vörösiszap-tározójának gátja 12 óra 25 perckor átszakadt, és mintegy 700 ezer köbméter maróan lúgos víz és iszap árasztotta el Kolontárt és Devecsert. A tározóból kicsapó iszap egyik pillanatról a másikra öntötte el a házakat sok személyi áldozatot követelve, óriási károkat, hatalmas környezeti katasztrófát okozva. A veszélyes hulladék beszennyezte a Torna-patakot is, ami a Marcalba sodorta a szennyeződést, kipusztítva a folyó élővilágát. A híg iszap két és fél méter magasan borította be Kolontár bizonyos részeit, és Devecseren is hatalmas területet öntött el.

Halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés gyanúja miatt indult büntetőeljárás annak a férfinak a halálesete kapcsán, aki hétfő délelőtt vesztette életét Kolontár határában – ismertette a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószolgálata. A 30 év körüli férfi feltehetően menteni indult autójával, amikor az iszapáradat elsodorta a személygépkocsiját, majd egy kilométerre Kolontártól a szántóföldön lerakta.

 Műholdfelvétel a tározóról a katasztrófa előtt...    
 ...és után.
 

2010. október 5. – kedd:

A Magyar Alumínium (Mal) Zrt. működését Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár felfüggesztette. A Mal Zrt. vezetősége kijelentette, hogy sajnálja a kárvallottakat, de nem tartja hibásnak magát a kialakult katasztrófáért. A cég azt is leszögezte, hogy irreálisnak tartja a környezetvédelmi államtitkár által említett 10 milliárd forintos kárt.

Orbán Viktor miniszterelnök felkérte Pintér Sándor belügyminisztert, hogy különös alapossággal vizsgáltassa ki a büntetőjogi és az anyagi felelősséget a katasztrófa ügyében. A miniszterelnök elmondta, hogy a hadsereg és az ÁNTSZ laboratóriumában is ellenőrizték az iszapot. A vizsgálatok szerint sugárzásveszély nincs, de senki se fogyasszon a térségből származó élelmiszert, mert olyan szennyeződés lehet rajta, amely rendkívül veszélyes. „A helyzet úgy áll, hogy nincs olyan információnk, amely szerint természeti okai lennének ennek a katasztrófának.” – jelentette ki a kormányfő. Hozzáfűzte, hogy minden bizonnyal emberi mulasztás okozta a gát átszakadását.

Az érintett települések. - A kép forrása: Wikipedia

2010. október 6. – szerda:

„A gátak állapotát naponta szemrevételezéssel és mintavétellel is ellenőriztük” – mondta a Napi Gazdaság című újságnak Tolnay Lajos, a MAL igazgatóságának elnöke. A cég szerint a gátszakadást valószínűleg egy agyagos alapon álló gátrész megcsúszása okozta. Tolnay Lajos kijelentette: „A biztosító által fizetendő kártérítés mellett a MAL-nak szerepe lesz az elszenvedett károk enyhítésében.” 2010. október 7. – csütörtök:

A Magyar Állam feljelentette az iszapkatasztrófáért felelősnek tartott MAL Zrt.-t Az ok: halált okozó gondatlan veszélyeztetés minősített esete.

Ezen a napon elérte a Rába folyót a vörösiszap-szennyeződés, de a szakemberek szerint a kármentő intézkedések jóvoltából elkerülhető a környezeti katasztrófa és a Duna élővilágában már nem fog kárt tenni a vörösiszap.

A talajvizsgálati eredmények szerint nincs szükség talajcserére, csak a szennyezés lúgos hatásának semlegesítésére. Az érintett területeket viszont ki kell vonni a mezőgazdasági termelés alól.

2010. október 8. – péntek:

Magyarország hivatalosan is segítséget kért az Európai Uniótól a katasztrófahelyzet kezelésére.

Az iszapkatasztrófától sújtott térségben csaknem nyolcszázan dolgoznak a kárenyhítésen: erősítik az átszakadt tározó gátját és gipsszel, illetve sósavval csökkentik a Marcal folyó lúgosságát. Dobson Tibor kárfelszámolási szóvivő az MR1-Kossuth Rádióban arra figyelmeztetett mindenkit, aki a kárelhárításban részt vesz, hogy dolgozzon maszkban, mert a kiszáradt vörösiszap pora belélegezve veszélyes lehet. A Greenpeace is figyelmeztetést tett közzé: méréseik szerint a mérgező anyagok szintje magasabb a hivatalosan elismertnél. „A környezetvédelmi szervezet adatai szerint a vörösiszapban feloldott arzén mennyisége huszonötszöröse az ivóvízben megengedettnek. Emellett az iszapban található higany és króm szintje is magas.” – tudósít a Dow Jones. A külföldi média is erről cikkezik, és a BP olajkatasztrófájához hasonlítják a magyar esetet.

A MAL Zrt. vezetősége a kárenyhítésre és a helyreállításra 200 000 euróval (55 millió forint) megnyitotta saját MAL Segélyalapját - nyilatkozta Bakonyi Zoltán cégvezető. A biztosítótársaságok előzetes becslése szerint a lakosság ingó- és ingatlankára összesen csaknem kétmilliárd forint.

2010. október 9. – szombat:

Lezárták Kolontárt, mert éjjel megrepedt az ajkai timföldgyár tízes számú zagytározójának északi oldalfala. A megyei védelmi bizottság a helyzet veszélyessége miatt elrendelte a település kiürítését. Működésbe lépett a Magyar Kármentő Alap. „Mindenki, aki a bajba jutottakon segíteni akar, ide elküldheti az adományát” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök.

Néhány önkéntes segélyalap elérhetősége: 

Baptista segélyszolgálat

Vöröskereszt

Nemzeti Segélyvonal

Máltai szeretetszolgálat

2010. október 10. – vasárnap: Egy kormánybiztos irányítása alatt az ajkai timföldgyár termelésének haladéktalan újraindítását követelte Székely Tamás, a magyar vegyipari szakszervezet (VDSZ) elnöke. A szakszervezeti elnök nyomatékosan felhívta arra a figyelmet, hogy a MAL Zrt. bezárása tízezer ember megélhetését veszélyeztetné. A MAL Zrt. közleményben tudatta, hogy egy 1995-ben készült műszaki szakvélemény szerint a most megsérült tárolómedence töltései megfelelő módon és megfelelő anyagból épültek. A töltések állékonysága megfelelt az előírásoknak. 2010. október 11. – hétfő: A MAL Zrt. vezetése közleményt adott ki, amiben határozottan visszautasítottak minden olyan közlést és állítást, amely szerint a múlt hétfőn átszakadt tározó alapjánál korábban buzgárok lettek volna, illetve miszerint a tározót túltöltötték volna. Kijelentették, hogy szigorúan betartották a műszaki előírásokat és az elmúlt tíz év alatt közel 30,3 milliárd forintot költöttek karbantartásra és felújításra.

Napirend előtti felszólalásában jelentette be Bakonyi Zoltán őrizetbe vételét Orbán Viktor miniszterelnök. A Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai reggel előállították a MAL Zrt. cégvezetőjét és gyanúsítottként hallgatták ki az iszapkatasztrófával összefüggésben. (Halált okozó közveszélyokozás és környezetkárosítás bűncselekmények miatt.)

„A LMP tartózkodása mellett elsöprő többséggel szavazta meg a parlament azt a törvénymódosítást, amely alapján állami irányítás alá vonhatja a vörösiszap-katasztrófát okozó magáncéget a kormány, a vagyonát pedig zárolná az áldozatok kártalanítására. A parlament döntött a katasztrófavédelmi biztos személyéről is: Bakondi György feladata a Mal Zrt. teljes körű felügyelete, irányítása és vagyonkezelése lesz” – adták hírül a  jobboldali kötődésű Hír TV honlapján.

2010. október 12. – kedd:

Elkészült a védőgát, amely a sérült tározó összeomlásától és az újabb szennyezéstől védi Kolontárt és környékét. „A védőgát teljes biztonsággal képes megakadályozni a további baleseteket.” - mondta Dobson Tibor kármentesítési szóvivő.

Az Európai Unió a magyar katasztrófahelyzet apropóján felülvizsgálja a hulladékkezelésre vonatkozó szabályrendszert.

2010. október 13. – szerda:

A Népszabadság szerint több mint húsz terhelő vallomás van már a rendőrség birtokában Bakonyi Zoltán ellen, melyekből kiderül, hogy a MAL Zrt. cégvezetője és menedzsmentje tudhatta, hogy a vörösiszap több helyen átszivárgott a gátakon. Azokat a kollégákat, akik jelentették az esetet, kirúgással fenyegették meg.

Bakondi György közölte: a MAL Zrt. pénteken újraindíthatja termelését. A kormányszóvivő szerint szó sincs államosításról, pusztán a kármentés, a cég átvilágítása és az újabb katasztrófa elkerülése miatt került állami tisztségviselő a cég élére ideiglenesen.

A Veszprémi Városi Bíróság szerda délután szabadlábra helyezte a Mal Zrt. cégvezetőjét, dr. Bakonyi Zoltánt, miután a férfi két napot töltött előzetes letartóztatásban. A bíróság szerint a nyomozás mostani szakaszában bűncselekmény alapos gyanúja nem áll fenn, és sem szökéstől, sem bizonyítékok megsemmisítésétől nem kell tartani.

Hazánkban összesen négy helyen van vörösiszap-tározó: az Ajka melletti medencéken kívül Almásfüzitőn és Neszményen nyitott rendszerű, míg Mosonmagyaróvárnál zárt tározók vannak. Az évtizedek alatt ezekben 55 millió tonna vörösiszap halmozódott fel. Ez Magyarországon a legnagyobb tömegben előforduló veszélyes hulladék.



Szerző

donna.hu



Scroll to Top