Minden csecsemőnek és kisgyermeknek kényelmes külön ágyacskára van szüksége. A legzsúfoltabb lakásban sem engedhető meg, hogy egy kisbabának ne legyen saját fekhelye.

Az újszülött koron túl nem elég kényelmes fekhely a kosár, hacsak nem különlegesen nagy méretű. A gyermekkocsi csak közlekedési eszköz, fekhelyként még átmenetileg sem alkalmas, sem a szobában, sem a szabadban.

Különböző csecsemő- és gyermekfekhelyek használatosak. Mindegyikkel kapcsolatban közös követelmény, hogy kényelmes legyen rajta a fekvés és semmilyen veszélyt, ne rejtsen magában.

A csecsemő legkényelmesebb fekhelye a rácsos gyermekágy. Az ágynak nem kell túlságosan nagynak lennie, akkora úgy sem lehet, hogy kielégítően mozoghasson benne a 3-4 hónaposnál idősebb csecsemő. A csecsemőágy jó mérete kb. 60x90 cm, a matrac távolsága a talajtól és a rács magassága olyan legyen, hogy ne eshessen ki a gyermek, de az édesanya, leeresztő szerkezet nélkül is kényelmesen ki- és betehesse őt. Azonban csak a kiesés jelent veszélyt, a kimászás nem. A mozgásában nem gátolt gyermek óvatos. Ösztönösen ismeri képességeinek határát.

A még oly kényelmes ágy is, az első néhány hónaptól eltekintve, már csak alvóhelynek való. Amint a csecsemő többet mozog, forgolódni kezd, általában három-négy hónapos kortól – már szűk az ágy állandó tartózkodási helyként. Ettől kezdve ne töltse ágyban a napját a csecsemő akkor sem, ha az ágya elég nagy, ha hasra fordulhat benne, ha felállhat, ha körüljárhatja. Így segíthetjük abban is, hogy megszokja az alvás ritmusát. Így hamar tudni fogja, hogy amikor beteszik az ágyacskájába, akkor elérkezett az alvás ideje.

Sokan abból a tapasztalatból kiindulva mellőzik a tágasabb játszóhelyet, hogy az ágyban tartott gyermek korábban áll fel. A szűk hely, az ágy mindig kéznél lévő rácsa valóban arra ösztönzi, hogy minél előbb a magasba emelkedjék. Ez azonban inkább hátrány, mint előny. Káros, ha a csecsemő mozgásfejlődéséből kimarad, vagy megrövidül az a szakasz, amikor hempereg, gurul, kúszik, mászik. Nem elég tehát, ha a már álló gyermeket tesszük a hempergőbe – járókába – sőt, akkor már nem is való oda. A hempergő célja éppen az, hogy a mozgásfejlődésnek a felállást megelőző szakaszában adjon lehetőséget a minél szabadabb mozgásra.

Másfél kétéves koron túl alvás céljára az egészen alacsony rácsú gyermekheverők felelnek meg a legjobban. A gyermekek önállóan és kényelmesen tudnak lefeküdni és felkelni, s alvás közben sem nem gurulnak le, sem a takarójuk nem esik le az ágyról.

Fontos, hogy a matrac köröskörül szorosan illeszkedjék a fekvőhelybe, máskülönben a mozgó, rugdalózó gyermek karja, lába, sőt feje is becsúszhat, esetleg beszorulhat a matrac és az ágy közé. Nem helyettesítheti a matracot sem párna, sem takaró. Akár hagyományos, akár laticel, vagy habszivacs matracot használunk, ne legyen puha, süppedős, hanem kemény és sima felületű. Jó tisztán tarthatóság érdekében célszerű vízhatlan anyaggal is bevonni.