Jó, hogy sokan vannak, akik örökbe akarnak fogadni gyereket, de az, rossz, hogy még többen, akik eldobják maguktól a gyereket. Míg más éveket próbálkozik, hogy egy baba összejöjjön, addig mások vagy megölik, a nem várt babát, vagy állami gondozásba adják. Bár ezeket a gyerekeket nem minden esetben dobták el a szüleik. A legtöbb esetben a hatóságok döntenek úgy, hogy a szülő nem alkalmas a gyerek nevelésére – nincs megfelelő lakás, nincs állása a szülőnek, sokan laknak együtt, stb. Az állami gondozásban élő gyerekek legnagyobb része nem elhagyott, otthagyott gyerek. A gyerekeket a hatóságok emelik ki a családból.

Az örökbefogadó szülők kétféleképpen lehetnek a párok. Az egyik a nyílt örökbefogadás. Itt a szülő megismerkedhet az örökbefogadókkal, közvetlenül nekik adhatja örökbe a gyermeket. A Fészek Alapítvány egyik célja, hogy segítsen abban, hogy a két fél egymásra találjon.

A másik forma a titkos örökbefogadás, ahol a gyerek már állami gondozásba került. A szülő egy ismeretlen személy részére mond le a gyerekről.

Az örökbefogadó szülőknek viszont nem elég a határozottság. Alkalmassági határozat kell, és még egy körülbelül három hónapig tartó vizsgálat, amely meghatározza, hogy alkalmas-e örökbefogadó szülőnek az illető.

Ráadásul a várakozási idő sem rövid, legalább négy-öt év, attól függően mennyire fiatal gyereket szeretnénk magunkhoz venni. Tehát aki örökbe akar fogadni, annak sok kitartásra és erőre lesz szüksége. De megéri.

Dr. Budai Ágnes, a Fészek Alapítvány vezetője szerint az állami gondozott gyerekek jó ellátást kapnak. Van pedagógiai nevelés, jó szakértők vannak velük. De a legfontosabb, a személyi figyelem, az  kevés, nem elegendő. Egy állami gondozott, megtanul várni. Mert a gondozónőnek nincs mindig arra ideje, hogy folyamatos figyelmet biztosítson egy gyerek számára. Emiatt sajnos sok gyerekben nem alakul ki kötődés. Ami pedig az egyik legfontosabb, egy gyerek életében. Volt olyan kisfiú, aki hét év alatt hét nevelőszülőnél járt, és már nem hitt abban, hogy neki állandó otthona lehet. Volt, hogy a táskájából ki se pakolt. Gondolta, hamarosan úgy is menni kell.

A legtöbb gyereknek hiányzik a környezet ismerete, sokan nem is ismerik a vasalót, a metrót. Aki tehát szeretne örökbe fogadni, annak rengeteg időt kell szentelnie arra, hogy a gyerek beilleszkedjen környezetébe, és behozza a lemaradásokat. Ez általában fél év, de a lelki kötödés és a bizalom elnyerése ennél sokkal hosszabb.

A Fészek Alapítvány segíti a szülőket a nehéz időszakokban is, találkozókat szervez, hogy megismerkedhessenek örökbefogadók és örökbefogadottak. Szakemberekkel is tartják a kapcsolatot, akik a gyerekek vizsgálatával is foglalkoznak. Például, ha egy hároméves kisgyereket szemészhez kell vinni, akkor az orvos ne dorgálja a szülőt, hogy miért nem tették meg ezt hamarabb. Budai Ágnes szerint, ez nagy segítség a szülőknek. Sőt a beiskolázásban is segítséget nyújtanak.

A szülőknek ez hatalmas lelki támogatás, mert érzik, nincsenek egyedül. A sortársakkal való tapasztalatcsere is segíti, hogyha problémáik vannak, azt megoszthassák egymással.

De örökbefogadónak, nem mindenki alkalmas. Akik gyerekre várnak sokszor érezhetik, felesleges ez a várakozás és ez a rengeteg vizsgálat. Pedig ezekre szükség van. Képzeljük el, hogy egy sokat megélt gyerek, aki nem érez semmi biztosat életében, egy alkoholistához kerülne. Vagy egy pszichopatához. Ugye máris megéri az a három hónap, minthogy egy gyerek rossz kezekbe kerüljön…

De mi van akkor, ha egy gyerek senkinek sem kell? Az állami gondozásból kikerülve, saját sorsukat ismétlik. Vagy túl fiatalon esnek teherbe, vagy prostituáltak lesznek. A fiúk, pedig bűnözők lesznek, lopnak, rabolnak. Kötődés és szeretet nélkül más kiutat nehezen találnak.

További információ: www.feszekalapitvany.t-online.hu