Egészséged megtartása, és ápolása családod, sőt embertársaid iránt való kötelességed.

Igyekeznünk kell, hogy – amennyire lehet, ne legyünk terhére a családunknak, márpedig a beteg ember nemcsak magának, hanem még legkedvesebb és legönzetlenebb hozzátartozóinak is sok esetben terhére van, akkor is, ha ezt nem vallja be. És természetesen utódainkra, gyermekeinkre is gondolnunk kell. Az embernek egyik legfontosabb rendeltetése, hogy tovább adjon mindent gyermekeinek, amit csak tud. Számos örökölhető betegséget ismerünk, és ezek között is sok olyan van, amelyet a művelt ember már elkerülhet.

Ezek közül az örökölhető betegségek közül sokat ugyanis nem a vak sors vagy a gondviselés akarata küld ránk, hanem mi magunk szerezzük, gondatlanság, könnyelműség, vigyázatlanság következtében. Ezeket a betegségeket azonban sajnos könnyebb megszerezni, mint meggyógyítani, a terhüket az ártatlan utód esetleg egy életen átnyögheti. Klasszikusan fejezi ki ezt már az ó testamentum is, amikor azt mondja: „Az apák ettek egrest, és a fiúk fogai vástak meg tőle”. Nem lehetsz olyan lelkiismeretlen, hogy a saját véreidet nyomorékká és beteggé tedd. Ha tehát már saját magadra nem vagy tekintettel, akkor legalább utódaid érdekében élj mértékletesen és tartsd be az egészséget, védő szabályokat.

Melyek az egészség fenntartásának legfontosabb szabályai:

Az első és legfontosabb: a munka.

Bármennyire is furcsának tűnik első pillanatra, a munka legalább olyan fontos, kelléke az egészségnek, mint a pihenés. A pihenés, a szórakozás, nem lehet életcél, mert tartósan még a legprimitívebb embert sem elégítheti ki. A szórakozás és a pihenés csak a jól végzett munka után öröm. A munkaerősíti a testet, az izmokat befolyásolja a vérkeringést, és még számos vonatkozásban szolgálja az egészséget. A munka révén – akár szellemi, akár fizikai munkáról van szó – az idegek is megkapják a maguk nélkülözhetetlen táplálékát, a célszerű foglalkoztatást, azt a páratlanul jó érzést, amely a fontosságunk tudatának eredménye.

Nagyon fontos az egészség fenntartására és ápolására a mindennapos rendszeres mozgás is, a szabadban, friss levegőn. A testi vagy szellemi munkában kimerült agy „szellőzik”, a levegőn, a szabadban, a test és az agyvelő vérkeringése erőteljesebb, az anyagszere közben kiválasztott kártékony anyagok, a szénsav, és az úgynevezett fáradságtoxinok – gyorsabban távoznak el a testből, ezáltal az agy frissebben működik. Aki eleget mozog a szabadban, aludni is jobban tud, mert a természetes testi elfáradás elősegíti az éjszakai pihenőt. A tüdőnk a friss levegőn kitágul, a belégzés és a kilégzés mélyebb, és egyenletesebb. Akik eleget tartózkodnak a szabadban, azok bélproblémáktól – pl. székrekedés – is ritkábban szenvednek, mint azok, akik reggeltől-estig a szoba négy fala között, az íróasztal mellett ülnek.

A rendes székletet tudvalevőleg a bélmozgások szabályozzák, és a járkálás, séta a beleknek ezt a mozgását elősegíti. Az idegeket csillapítja, és megnyugtatja a természet, a jó levegő, és a napfény, a tiszta égbolt, a virágok.

Tölts legalább 20 percet sétával, lehetőleg a szabadban!