Az állócsillagok azok az égitestek, amelyek látszólag mozdulatlanul helyezkednek el az égbolton. A valóságban ezek is mozognak, ugyanúgy, mint a bolygók, de több fényévnyi távolságra vannak tőlünk, és ez a mozgás nagyon lassúnak tűnik. Évente csupán 58 asztrológiai másodpercet mozdulnak el.

Ennek az a magyarázata, hogy a precessziós mozgás folyamán a földről nézve az állócsillagok is mozogni látszanak, és átlag 72 év alatt haladnak egy asztrológiai fokot.

A bolygókon kívül még az első osztályú állócsillagokat ismerjük, mint olyanokat, amelyek harmonikus, vagy diszharmonikus hatása a születési horoszkóp bolygóállásaitól függ.

Nem szabad elfelejtenünk, hogy a primér bolygóállások hatása mindig erősebb, mint az állócsillagoké.

Az állócsillagokat mindig a bolygók természete szerint vizsgáljuk, és a hatásukat ennek megfelelően vesszük figyelembe.

Az állócsillagok szerepe egyre jobban háttérbe szorul az asztrológiában, mert egyrészt rendkívül távol vannak a földtől, másrészt az ekliptikától való nagy eltérésük folytán együttállásuk a bolygókkal és az ebből létrejöhető következmények nehezen állapíthatók meg.

Ezért csak a legvégső simításoknál szoktunk foglalkozni az állócsillagokkal egy horoszkóp kifejtésénél.

Az állócsillagok méretei szinte felfoghatatlanok földi léptékhez szokott elménk számára.

A fény másodpercenként 300.000 kilométer sebességgel halad, tehát a napról a fény 8 és fél perc alatt érkezik a földre.

A legtávolabbi bolygóról, a Plútóról 5 és fél óra alatt.

A hozzánk legközelebb álló állócsillag 543 fényévnyi távolságra van tőlünk. Ha ez a csillag a Nap távolságában lenne, akkor 17.000-szer nagyobb fényerővel világítana, mint a Nap. Ez az „állócsillag” 23 kilométert halad másodpercenként.

A Sirius már csak 9 fényévre van tőlünk, és 26-szorosa volna a fényereje a Nap fényerejének az utóbbi távolságban.

Sebessége: 19 km másodpercenként (ugyanakkora, mint a Nap sebessége).

A Regulus 56 fényévre van tőlünk, fényereje 70-szer nagyobb, mint a Nap fényereje, sebessége 18 km másodpercenként.

A Hold keringési sebessége a Föld körül 29 nap 12 óra és 44 perc.

Felülete 0,0744 földfelület. A Föld körül 3600 kilométert halad óránként, vagyis 1 kilométert másodpercenként.

A földi Egyenlítőn 1 fok hossza: 307 méter. Az egyenlítő minden pontja 364 métert halad másodpercenként a Föld forgása közben. A föld másodpercenként átlag 30 kilométeres sebességgel halad.

A Jupiter 317-szer, a Szaturnusz 95-ször súlyosabb, mint a Föld. A Jupiter térfogata több mint 1000-szer nagyobb, a Napé 1.000.000-szor nagyobb, mint a Földé. A Hold térfogata 50-szer kisebb. A Nap és a Neptunusz közepes távolsága a Nap és a Föld távolságának 30-szorosa.

www.asztrokalendarium.hu