Duna parti bezsongás

2008. 09. 18.
Ez a cikk elmúlt egy éves, így elavult lehet.

Forró nyár volt, és nem volt rajtunk túl sok ruha, azoktól pedig hamar megszabadultunk. Azt hittük, hogy zseniálisan elrejtőzködtünk azon a bokros részen. Annyira be voltunk zsongva, hogy észre sem vettük, mennyien vannak körülöttünk. Csak amikor túl voltunk mindenen, akkor vettük észre azt a rengeteg lábat és kíváncsiskodó szempárt. Arra a részre azóta sem merek elmenni, mert mindig bennem van, hogy összefutok olyannal, aki látott minket annakidején. Persze ez butaság, és mégis.

Talán a helyzet hozta, hogy nekem nagyon jó volt, pedig az orgazmusomhoz egészen másra van szükségem, amit szerencsére a férjem már tud. Szinte csak attól élvezek, ha a csiklómat egyenletes tempóban, nagyon finoman, nagyon lágyan nyalják. A kézi izgatás ennél mindig durvább. Ezzel a tudománnyal pedig, tapasztalatom szerint, nagyon kevés férfi rendelkezik.

A házasságom előtti kapcsolataim száma úgy tíz körül lehetett. Ezek a fiúk vagy túl gyorsan csinálták, vagy túl lassan. Esetleg, ha éppen eltalálták a jó tempót, akkor hagyták abba, amikor a legjobb lett volna, hiába mondtam, hogy most nehogy megálljanak. Egy jó partnerkapcsolatnak pedig szerintem ez az alapja az ágyban: ennyire ismerni kell a másik elvárásait. Amikor nem volt partnerem, gyakran magamhoz nyúltam. Tudom, hogy ezt sok barátnőm, nem meri bevallani, de az önmagam testi megismerésének szerintem ez az alapja. Ha magamat nem ismerem eléggé, hogyan bízhatnám ezt rá másra? Nekem ez semmilyen lelki problémát nem jelentett. Ez a gondolkodás úgy tizennyolc évesen kezdett nálam kialakulni, bár akkor még nem volt rá napi igényem.

 

Lehet, ha korábban rájövök ezekre a dolgokra, a szüzességem elvesztése is jobb élmény marad.

Tizenhat éves voltam, és azzal a fiúval akkor már két éve jártunk. Sokszor pettingeltünk, de az a mai szememmel csak játék volt, komoly megismerést nem hozott. Lelkileg egy kicsit nehezen szántam rá magam, de szerelemből történt, ezért nem bántam meg, és a jó kapcsolat utána is sokáig megmaradt.

Szeretkezés közben nagyon sok függ a partneremtől, hogy mennyire ügyes, de szerepe van a pillanatnyi hangulatomnak is. Ha rá vagyok hangolódva, nagyon hamar is élvezni tudok. A mindennapi gondokat ki kell tudni kapcsolni. Ha a fizetendő villany-, és gázszámlákra gondolok, akkor nem megy.

Egy normális aktus nálunk úgy kezdődik, hogy el kell élvezzek a csiklómon, de utána nagyon odaadó partner vagyok, hogy a férjemnek is teljes öröme legyen. Akkor már nem cél, hogy újra elmenjek, nekem az az egy elég, de az kell!

Nálam nem arra megy a szeretkezés, hogy hány gólt rúgunk.

Kapcsolódó anyagok: 

 

$$1059$$

$$1018$$

$$1096$$

$$1135$$

$$1212$$

 


Szerző

donna.hu



Scroll to Top