A négy elemnek, a tűz-, a víz-, a levegő-, és a föld elemnek meg van az ő idejük, amelyben uralkodnak.

- Napkeltétől délig a tűz elem uralkodik, aktívvá tesz, ha a Kos, a Nyilas, és az Oroszán jegyében születtél.

- Déltől napnyugtáig a levegő elem uralkodik: aktívvá tesz, ha az Ikrek, a Mérleg, vagy a Vízöntő jegyében születtél.

- Napnyugtától éjfélig a víz elem uralkodik: aktívvá tesz, ha a Rák, a Skorpió, vagy a Halak jegyében születtél.

- Éjféltől napkeltéig a föld elem uralkodik: aktívvá tesz, ha a Bika, a Szűz, vagy a Bak jegyében születtél.

Ha Újhold van a tűz elem uralma alatt, vagyis napkeltétől – délig – az az időszak meleg és száraz lesz. Ha az Újhold a víz elem uralkodása alatt áll be, vagyis napnyugtától éjfélig: akkor az a hónap esős, és hűvös lesz. Ha az Újhold a föld elem uralma alatt történik, abban  a hónapban hideg és száraz idő lesz.

Avicenna írja, hogy az emberi test kétféle nyavalyába esik: egyik, amikor a nedvességnek, a négy elemnek, amelyből „teremtettünk” az emberben bővelkednek, ha a vér igen megárad, halálra betegszünk.

Amikor az emberben a nedvesség megapad: az pedig abból lesz, ha az embernek a mája és gyomra felette igen hév – gyulladt – vagy hideg – alul működik, és nincs rendszer az étkezésében.

Az emberben a gyomor olyan, mint egy fazék a tűzön, a máj pedig olyan, mint a tűz a fazék mellett. Ha étket akarsz főzni, szükséged van arra, hogy tüzet csinálj, így az ember is mielőtt leül enni, munkálkodjék valamit, vagy sétáljon egy kicsit, míg fel nem melegszik, és így felgerjeszti a természet szerinti melegséget, és gyomra is az ételt inkább megkívánja. Az étkezés befejezése után nem szabad erősen dolgozni, sem futni, hanem szépen sétálni, és múlatni az időt.

Jó tanácsok az étkezésekkel kapcsolatban:

Valaki, ha egészségét szereti, jó, ha rendet és módot tart ételben és italban, mikor és mennyit egyék, és igyék, úgy, hogy a szervezetét ne terhelje vele.

Az embernek nem jó enni, amíg éhezik, és amíg a gyomra ki nem ürült, mert megterheli a szervezetét.

Amikor az ember éhes, akkor egyen, és ne halogassa az evést mert ha az ember nem eszik, és éhségét eltűri, a gyomra megrakódik undok nyállal, mely elveszti a tagoknak erejét. Egyszerre nem kell sokat enni, hogy a gyomor szintén megteljél, mert nem egészséges, és nehéz lélegezni.

Amikor a legjobban esik a falat, akkor kellene abbahagyni. Ha pedig valaki nagyon sokat evett, akkor másnap koplalnia kellene mindaddig, amíg meg nem éhezik. Folytassa azután a megszokott naprendjét, egyék, amikor annak ideje van és igyon rá szép tiszta jó bort.

Avicenna  1012 táján kezdte összeállítani orvosi művét, amellyel kb. 3 év alatt készült el. Európában is rendkívül népszerű oktatókönyvvé vált. Cremonai Gerhard fordította első ízben latinra a XII. században, és ettől kezdve rengeteg kéziratos példány forgott közkézen az európai egyetemeken. A könyvben vázolt egészség-felfogás, az életvezetésre és gyógyításra vonatkozó leírások tehát hosszú időn át meghatározták az európai orvosok gondolkodását is.

Az 5 nagy könyvre bontott mű első egységében olvashatunk leginkább ezekről a kérdésekről. Avicenna munkájában – a galénoszi tanokat követve – azt írta le, hogy az ember egészségi állapotát az elemek, a környezete, a testnedvei és a szervezet élettanilag meghatározott viszonyai befolyásolják, és ha ezek között valamilyen módon megbomlik a harmónia, akkor az betegséghez vezet. Könyvében így olyan életvezetési tanácsokat adott, amelyek az emberi temperamentum, az éghajlati-környezeti-szezonális viszonyok, az ételek és italok minősége, az alvás és ébrenlét, a ruházkodás, az illatok, aromák, a hőmérséklet hatásaitól függően, azokat figyelembe véve segítették a korabeli emberek egészségmegőrzését.

Almonsor azt tanácsolja, hogy ha valaki sokat evett, akkor hányja ki, ha lehet, amíg az étel le nem száll a gyomrába, ha pedig nem tudja kiadni, akkor igyon meleg vizet, attól jobban sikerül majd.

Az ösztövér – nagyon nagydarab, és az elfonnyadt nagyon sovány – ember, ha naponta csak egyszer eszik, az nem jó, a kövér és húsos embernek, pedig árt, ha sokszor eszik, ezért a mértékletesség mindenben hasznos. Minden ember, az ő véralkatát, jó idején vegye eszébe, a gyenge ember gyenge ételt egyen, vagyis a sangvineusok és a phlegmaticusok.

A mértéktelenség nagyon ártalmas. A nagyon zsíros étel felül marad a gyomrában az embernek, és későn tudja megemészteni. Az édes ételek megkeményítik a hasat, a nagyon savanyú sem egészséges. A nagyon sós, megégett ételek tönkreteszik az emberek gyomrát.

A részegségtől óvakodjunk, és a nagyon hideg víztől is, mert eloltja a természet szerinti melegséget, és nem hagy emészteni. De Szent Iván és Szent Jakab havában nem árt egy kis hideg ital a nagy hőségben. Hideg vizet éhgyomorra nem szabad hőségben, és fürdés után hivalkodni és aludni sem szabad az embernek. De ha nem tűrheted a szomjúságot és innod kell, akkor a bort vízzel elegyítsd, idd meg melegen, azután igyál hideg vizet rá.

Ebéd és vacsora után is mosd meg mindig a kezedet és a szájadat.