A szervezet energiaszükséglete függ a test felületétől is. Az egyszerűség kedvéért a gyakorlatban az egyén súlyára és magasságára, és egyéb testméreteire vonatkoztatjuk.

Ha a testösszetétel normális, akkor könnyű fizikai munka végzésekor a férfiak testsúly- kilogrammonkénti energiaigénye 46 kcal, a nőké 40 kcal. Mivel a női test megközelítőleg 20-25 %-a zsírszövet – míg a férfiaké 10-15 % – a nők energiaigénye kisebb.

A fizikai tevékenység szerint, négy kategóriát különböztetünk meg, amelyekbe valamennyi foglalkozás fizikai aktivitása besorolható:

– Szellemi munka, (hivatali dolgozók, mérnökök, tanárok). – Könnyű fizikai munka (könnyűipari dolgozók, egyes építőipari tevékenységet kifejtők, erősen gépesített mezőgazdasági munkát végzők). – Nehéz fizikai munka (nem gépesített földmunka, favágás, katonai gyakorlatok, bányászat). – Különlegesen nehéz fizikai munka (kohászat, rakodómunkások).

Bármely csoportba tartozik valaki, a napi energia leadás három fő részből áll: – Energia leadás ágynyugalomban – A hasznos munka során leadott energia – A foglalkozáson kívül végzett tevékenység során leadott energia.

Az energia leadásának mértéke különbözik attól függően, hogy nőről vagy férfiról van szó. Az életkor is jelentősen befolyásolja az energiaigényt, hihetetlen, de csecsemő és kisgyermekkorban a legnagyobb az energiaigényünk.

A javasolt energia szükséglet: Szellemi munkát végző férfi esetében 2700 kcal/nap Szellemi munkát végző nők esetében 2000 kcal/nap Könnyű fizikai munkát végző férfiak 3000 kcal/nap Könnyű fizikai munkát végző nők 2200 kcal/nap Nehéz fizikai munkát végző férfiak 3500 kcal/nap Nehéz fizikai munkát végző nők 2600 kcal/nap Igen nehéz fizikai munka férfiaknál 4000 kcal/nap Igen nehéz fizikai munka nőknél 3100 kcal/nap

Csecsemőknél: 3 hónapos kor alatt 120 kcal/g 3-5 hónapos korban 115 kcal/g 6-8 hónapos korban 110 kcal/g 9-11 hónapos korban 105 kcal/g

A fizikai aktivitás a 20. és 39. életév között a legkifejlettebb. 40 és 50 éves kor között 5 %-kal, 60-69 év között 10 %-kal, 70 év felett újabb 10%-kal csökken.

A terhesség során, a terhesség második felében 20 %-kal nő a kalória igény, ami napi 350 kcal-nak felel meg. Szoptatás alatt a szükséglet 550 kcal-la emelkedik.

Öregedés közben több okból megváltozik a szervezet energia-leadása. Így változások következnek be a testsúlyban, és a test összetételében. Ennek következtében csökken az alapanyagcsere, csökken a fizikai aktivitás, és fokozódik a betegségre való hajlam, kóros jelenségek léphetnek fel.

A 20. és 40. életév között még nincs észrevehető jele annak, hogy a fentiekben, elsősorban a fizikai aktivitásban csökkenés mutatkozna. Alapos megfigyelések szerint a 40. és 50. valamint az 50. és a 60. életévek között egyenletesen, kb 5-5 %-kal csökken az energiaszükséglet, az aktív munka végleges befejezésével, a 60. és 70. valamint a 70. és a 80. életévek között újabb 10-10 % csökkenés tapasztalható.

Az éghajlat is nagyban befolyásolja a kalóriaszükségletet. A szervezet 37 °C fok körüli hőmérsékletét nyári időszakban kevesebb energiával tudja fenntartani, mint télen. Ezért, a nyári hónapokban csökken a szervezet kalóriaigénye, hideg környezetben, pedig fokozódik az alapanyag csere.

Az alapanyag csere meghatározást befolyásolja a táplálék hatása is. Ebben a fehérjéké a fő szerepe. A fehérjefogyasztás mintegy 25-30 %-kal emeli az anyagcserét, (a szénhidrátfogyasztás 6, a zsírfogyasztás 4 %-kal). Vegyes táplálkozás esetén az alapanyagcsere 15 %-os emelkedése figyelhető meg.

A láz is emeli az anyagcserét. Ebből következik, hogy lázas állapot után az energia pótlására külön is gondot kell fordítani.

Az energiaforgalom zavara, előállhat fokozott vagy csökkentett táplálékfelvétel, fokozott vagy csökkentett égetés, illetve a kalóriatermelés ritmusának anomáliái következtében. Következménye két formában, elhízásban, vagy lesoványodásban mutatkozik meg.

Kapcsolódó anyagok:

$$2348$$