Köztudott, hogy a holland nem egy szégyenlős nemzet. Hogy mennyire nem, arra Mario Philippona intim női testrészekből készített bútorkollekciója igen jól rávilágít.

Női fenekek, mellek, egyéb lázba hozó testrészek – akad férfi, aki ilyen látványnak ellent tud állni? Most képzeljük el, hogy minden reggel erre ébredünk. Szemeinket kinyitva rögtön az egész alakos lámpára és a félreérthetetlen pózban tetszelgő fotelra téved pillantásunk. Óvatosan – ágaskodó férfiasságunkkal küzdve – kisétálunk a konyhába, és a két óriási mell egyikéből elővesszük kávés poharunkat, és a szintén mellalakú tartóból elnyámnyogunk egy almát reggelire. Mi jöhet még ezek után vajon? Egy méretre állítható, O betűbe hajlított női markot formázó zuhanyrózsa? Kész téboly! Főleg, ha az ágyban nem fekszik senki, akin a bútorok okozta frusztráltságot kiélhetnénk…

Első pillantásra talán minden más, hímnemű olvasónknak is éppen az jutott eszébe, ami nekem: „Ejha! Ilyen kell nekem is!” Ám hosszútávon talán túlságosan is gerjesztő, ha a lakásban minden lépésnél egy női nemiszervbe botlunk. Épp elég kísértés leselkedik ránk az utcán, munkahelyen, buliban. Nem kell, hogy még a lakásunk is kritikus ponttá váljon. Vagy mégis?

*milan*