Fogadom, hogy fogadkozom

2009. 01. 01.
Ez a cikk elmúlt egy éves, így elavult lehet.

Nem ér azt mondani, hogy ismerek valakit, aki ismer valakit, aki már látott ilyet! Ez szabálytalan válasz.

Olyat, nem egyet ismerek én is, akik megfogadtak dolgokat ilyentájt – lefogyok 5 kilót, mostantól heti rendszerességgel járok majd edzőterembe, nem eszem annyi chipset, ja és a kedvencem: leszokom a dohányzásról – aztán nem lett az egészből semmi. Néhány nap múlva ugyanúgy megeszi a napi három zacskó chipset, a jobb sorsra érdemes kondibérlet az íróasztal legalsó fiókjában várja, hogy eljöjjön az ő ideje. No meg persze a füstölés se maradt abba. Akkor mégis miért?

Felfedezzük, és szavakba öntjük hibáinkat és hiányosságainkat? Aztán akaratgyengék leszünk, nem tartjuk be, amit elterveztünk, sőt igyekszünk teljesen megfeledkezni arról, amit az év végi, kissé érzékeny és megilletődött énünk megfogadott.

A legőrültebb dolog, amibe belefutottam az internettel való rövidke kapcsolatom alatt, az az, hogy már ahhoz is lehet segítséget találni, hogy hogyan fogadkozzunk jól. Hogyan lehet „tök tutin” megfogalmazni a teljesítendő mondatokat, hogy lehet viccesen, és hogy lehet komolyan, mindig csak apróságokat, nehogy „túlvállaljuk” magunkat. Kész agyrém. Manapság az emberek annyira bénák és annyira nem képesek már gondolkodni a tömegkultúra hatására, hogy fogadkozni is elfelejtettek?

Ilyen címekbe lehet botlani a világhálón: milyen a jó újévi fogadalom; megtartható újévi fogadalmak; ajánlat újévi fogadalom témáira; a tiéd mi?

Eszméletlen. Remek, pompás, sőt fenomenális! Eltunyult világunkban már azt is megmondják az okosok, hogy mire van nekem szükségem a következő évben, hogyan fogalmazzam meg és még ahhoz is adnak receptet, hogyan tartsam be. Kedves tőlük, de azt hiszem egyedül is menni fog. Vagy nem. De ez akkor is az én harcom, nekem kell megcselekednem, amit meg lehet. Vagy nem megcselekednem.

Az oké, hogy számot vetünk az óévvel, sikereinkkel és kudarcainkkal, majd az újév felé tekintve a még megvívandó csatáinkkal, feladatainkkal – ilyet még én is szoktam. Ám ehhez szükségtelen betarthatatlan fogadalmakat tenni. Persze ha valaki fogadkozni akar, sőt még be is tudja őket tartani, akkor csak rajta!

Amit viszont végképp nem értek: miért fogadnak meg olyasmiket, amiket az év bármely napján egyszerűen megtehetnének? Bármikor dönthet úgy, hogy nem vesz több chipset, cigit, ellenben vesz egy edzőtermi bérletet. Ismerek olyat, akinek ez az év akármelyik napján sikerül. Nekem persze nem, mert akaratgyenge vagyok és egyáltalán nem kitartó. Lehet, hogy meg kéne fogadnom, hogy megváltozom? Megyek, megguglizom.



Szerző

donna.hu



Scroll to Top