Nagyanyáinknak meg se fordult a fejében, hogy szájukkal érintsék a férfiak péniszét. Akármilyen kacér is volt a hölgy, nem ebben látta érzékiségének megmutatását. Erkölcstelennek és elfogadhatatlannak tartották. Mert ugye nem arra való az, hogy a szánkba vegyük. És jaj, mi lett volna, hogyha szóba került volna a spermának a lenyelése? Biztos ördögűzőt hivatnak.

Aztán, ahogy haladtunk időben és korral, egyre nyíltabbá váltak a partnerek az ágyban. Bár már a Káma-Szútra is ír a férfi és a nő szájjal történő kielégítéséről, úgy látszik, később kezdett működni a gyakorlatban. 

Talán nem meglepő, de az orális szex kedvelése is egyénfüggő. Ha egy nő nem vágyik arra, hogy szájába vegye ama nemes szervet, kár is erőltetni. Az orális szexre vágynia kell mind a nőnek mind a férfinak. Ugyanis jól szopni csak az tud, aki érzékkel csinálja. Tanulni, gyakorolni lehet, de vágy nélkül nincs mit.

Ha egy nő nem szeretné, akkor uraim, kár küzdeni érte. A zsarolás és az „elhagylak, ha nem teszed meg„ mondatok sem célravezetők. Lehet az erőlködésnek egy nagy harapás lesz a vége. Az ugye tud fájni, és az pont ellentétes az orális szex céljával, ami az örömszerzés.

A legtöbb nő szerint, aki szereti a szex eme formáját, így közelebb kerül partneréhez, intimebb viszonyt alakít ki közöttük, és a bizalom is erősebb lehet. Mert akik nem hivatásszerűen szeretkeznek, azok nem mindenkinek adják meg az orális élvezeteket. Idő kell, hogy egy nő ennyire odaadja magát a férfinak.

Bár ez a mai tizenévesekre nem jellemző. Számukra már nem is a szex egyik formája. „Csak úgy leszoptam” – mondják, anélkül, hogy bármi érzelem is tükröződne az arcukon. Sőt, talán nincsenek is érzelmek, azokban az intim pillanatokban. Mert jó esetben nem egy alkalmi partnerrel történik meg, party közben a sötét sarokban, és nem is a női mosdó legutolsó fülkéjében.

Az orális szex lehet előjáték, vagy maga az aktus is, van, aki lenyeli a spermát, van, aki nem, ki hogy szereti. De ez már intimtitok, nem?