Andi testvér nélkül nőtt fel. Az „egykeség” előnyei, – hogy övé az összes csoki, és a mama minden ölelése, figyelme –, hamar tudatosultak benne. Még nem volt nagykorú, amikor biztos volt benne, csak egy gyereke lesz.

A sors egy – már – büszke apával hozta össze, aki nem vágyott több gyerekre. A kis Lili is Andi kedvéért született. „Mindig tudtam, nekem csak egy gyerek kell, ennyire vagyok „kalibrálva”, ennyire van türelmem, energiám. Imádom a kicsit, de nem tudnám elképzelni, hogy többet szüljek.”

Móni, ahogy a „nagy könyv” sorai közt olvasható: az esküvő után, két év különbséggel, egy lánynak és egy fiúnak adott életet. „Teljes az életem. Van egy cserfes kislányom, akit kedvemre öltöztethetek, fésülhetek, aki majd remélem a legjobb barátnőm lesz, és van egy igazi kis „férfim”, aki udvarol, védelmez, és aki továbbviszi a férjem nevét. El sem tudom képzelni, hogy ebbe az idillbe beférkőzzön még valaki. Így teljes a kép.”

A fenti történetek nyomán, nem lennének nagycsaládok, sok gyerekes, örökké zajongó, sokak számára idegesítően nyüzsgő famíliák. Mégis…

Kata három testvérrel a múltjában és a jelenében, mindig tudta, minimum három gyerkőc mamája szeretne lenni. Szerencsés csillagzat alatt született: a férje „közreműködő” volt, boldogan várta a két lány után, a harmadik bébit is. Persze ki tudja, – a legkisebb – Viktor vajon megszületett volna, ha a kromoszómák igazságosan oszlanak meg a két nagytestvér között? A nővérek boldogan babusgatják a picit, végre díjazza valaki apa szerszám készletét, és mindenki úgy érzi, most lett teljes a család.

Ivett nem így gondolja:” Nálunk ne keress higgadt tervezést, jöttek sorban a gyerekek, vegyesen, de az meggyőződésem, hogy a három gyerek a legnehezebb formáció. Kettő mindig szövetkezik a harmadik ellen, így aztán nincs egy békés pillanatunk sem. Valaki azt ajánlotta, szüljek egy negyediket, akkor megoldódik a probléma…

Ivett testvére Dorka, álmában sem gondolta volna, hogy négy rosszaság fáradhatatlan mamája lesz egyszer. „Én is kettőt terveztem, mint minden kislány, de nálunk nem jött össze a „vegyes páros.” A két fiú után, biztosra vettem, hogy a harmadik majd szöszi copfos lányka lesz. Tévedtem…” A sorsnak üzenete volt Ivett számára: negyedszeri végső próbálkozásra is egy harcias fiúcskát küldött neki. Akkor ejtett egy könnycseppet, de ma már nem cserélne senkivel, boldog és büszke mamája a négy hétpróbásnak. Azt vallja, ha újra várandós volna, adakozna Szent Antalnak, hogy megint fia legyen…

Kapcsolódó anyagok:

$$415$$

Kapcsolódó fórumok:

$$f1168$$