Miért fontos az, hogy ne legyen belőle szokás?

• a fő ok az, hogy az ember lánya szeretne szép körmöket magának, amelyek jól mutatnak, és amivel lehet villogni. Nomármost olyasvalaki, aki folyamatosan a körmét rágja, csak igen nagy nehézségek árán fog tudni magának megengedni ilyesmit.

• a személyiségünk megítélésének sem hoz túl sok jót. Nem nehéz elképzelni azt, hogy ha a lány a randevú előtt/alatt szétidegeskedi magát - és amihez még a körömrágás is "társul" -, az nem tesz túl jó benyomást a másik félre.

• a baktériumok és a kosz, amely a köröm alatt telepszik meg, a körömrágás során a szájba kerülhet - ami viszont garantáltan nem fog jót tenni az aktuális és a jövőbeni egészségi állapotunknak.

A körömrágásról leszokni nem feltétlenül nehéz feladat; némi önkontrollal és elszántsággal bárki képes lehet rá.

• kezdetnek érdemes egy rövidebb időszakot kijelölni, amikor nagyon odafigyelünk arra, hogy körömrágás-mentesen teljen az a három nap, egy hét, elszántságunktól és akaraterőnktől függően

• ne felejtsük el megjutalmazni magunkat, ha sikerül a saját magunk által kiszabott "határidőt" betartani. Teljesen mindegy, hogy milyen jellegű a jutalom, a lényeg az, hogy valami olyasmivel ajándékozzuk meg magunkat, ami egy kicsit különlegesebbnek mondható; hasonlóképpen, ha nem sikerül a kijelölt célt elérni, akkor "büntessük" magunkat valami olyasmi elvonásával, ami fontos számunkra. A jutalom arra csábít bennünket, hogy jól teljesítsünk, a büntetés pedig remélhetőleg elrettent majd attól, hogy körmöt rágjunk.

• vannak emberek, akik egész nap kesztyűt viselnek annak érdekében, hogy megakadályozzák ezen nem túl jó szokásukat. Ez nem rossz ötlet; mi is kipróbálhatjuk néhány napra, majd azt követően érdemes levenni, önellenőrzésképpen, hogy mennyire használt a kesztyűviselés. Igaz, ha nem vagyunk nagy kesztyűhordók, akkor ez némi beruházással jár, de mindenféleképpen megéri, ha sikerül megszabadítania bennünket egy rossz szokásunktól.

• az ízlelőbimbóink biztos nem fognak örülni annak a húzásnak, amellyel a körmünket egy olyan, méreganyagot nem tartalmazó, viszont annál rosszabb ízű körömlakkal festjük le, ami garantáltan elveszi a kedvünket a rágcsálástól. Persze, azért ne essünk túlzásokba: nagyon vigyázzunk arra, hogy a legkisebb mennyiségben se tartalmazzon az adott anyag olyasmit, ami káros lehet az egészségünkre.

• végül pedig nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy a szokások mindig a tudatalattink döntéseinek eredményei, úgyhogy a legjobb ellenszer az, ha "tudatosítjuk" a tudatalattinkban azt, hogy ezt a szokást le akarjuk vetni magunkról. Mindennap, elalvás előtt mondogassuk hangosan azt, hogy le akarunk szokni a körömrágásról. Hagyjuk, hogy a tudatalattink is "hallja" ezen elhatározásunkat, és így gyorsan azon kapjuk majd magunkat, hogy már nem is érezzük annyira szükségesnek a körömrágást.