Január, február, március… A manapság használatos hónapnevek latin eredettel büszkélkedhetnek, ám mindegyik rendelkezik saját, magyar elnevezéssel is, mely nagyon találóan foglalja össze az adott hónap ismérveit, a hozzá kapcsolódó legjellegzetesebb népi hagyományokat.  

Január:

A Janus, vagyis a kezdet és a vég istenével kapcsolatos e hónap magyar neve. Régi magyar elnevezései: Boldogasszony hava, újév, új hó, Télhó.

Február:

A 12 hónapos év utolsó hónapja volt, régi jelentése szerint a tisztulás hónapja is (egyesek szerint a szabin tisztulást jelentő februm szóból eredeztethetően). Régi magyar elnevezései még: Télutóhó, Másodhó, Gyertyaszentelő hónap, Böjtelő hava.

Március:

Mars istennek szentelt hónap. Marsot pedig a tavaszi vetés védelmezőjeként is számon tartották. Régi hazai elnevezése: Böjtmás hava.

Április:

A virágzás, kinyílás hónapja. Eredete talán a népi etimologizálásnak köszönhetően a latin "aperire", azaz a virágzás szóra vezethető vissza. Régi magyar neve: Szent György hava, Tavaszhó.

 

Május:

Maiusnak, a termékenység istenének szentelt hónap. Régi hazai elnevezései: Pünkösd hava, Ötödhó, Tavaszutó.

Június:

Juno istennőnek (Jupiter feleségének) szentelt hónap. Régi hazai elnevezései: Szent Iván hava, Kaszáló hó, Nyárelő, Hatodhó.

Július:

Marcus Antonius javaslatára időszámításunk előtt 44-ben Julius Caesar születési hónapját – emlékére – így nevezték el. Régi magyar elnevezései: Szent Jakab hava, Nyárhó, Hetedhó.

Augusztus:

Szenátusi határozattal időszámításunk előtt 8-ban azt a hónapot, amelyben Augustus császár első konzulátusát elnyerte, így nevezték el. Régi hazai elnevezése: Kisasszony hava.

Szeptember:

A régi naptár 7. hónapja. A szó töve a latin "septem" azaz hét (mint számnév). Régi magyar neve: Szent Mihály hava.

Október:

A régi naptár 8. hónapja, a szó töve a nyolcat jelentő latin "octo". Régi magyar neve: Mindszent hava.

November:

A régi naptár 9. hónapja, a szó töve a latin "novem", a kilenc. Régi magyar neve: Szent András hava.

December:

A régi naptár 10. hónapja, a szó töve a latin "decem", azaz a "tíz" számnév. Régi magyar elnevezése: Karácsony hava.

A hónapok nevei tehát római kori eredetűek, s számos nyelv megőrizte ezeket a hónapneveket. A napok nevei a különböző nyelvekben már általában különböznek, és a magyar nyelvben sem könnyű kimutatni, melyiknek mi az eredetük, ám nagy a valószínűsége annak, hogy egyaránt találunk köztük ómagyar, héber és szláv eredetűeket, melyek az adott napoknak megfeleltethető számnevekből jöttek létre:

A hét "feje" mint a kezdetét jelölő nap a hétfő.

A rákövetkező ("kettedik") nap lett a kedd, az ómagyar "ketüdi" szót megőrizve magában.

Ezt követi a szerda, mely a kedd és a csütörtök közé esik, s itt mutatható fel például a szláv származtathatóság, ugyanis a "sreda"  közepet, a csütörtök alapja is a négy, a pénteké pedig az ötöt jelentő szóból ered.

A szombat elnevezés viszont valószínűleg a héber, pihenőnapot jelölő „szabbath”-ból származtatható. (A különböző vallású emberek pihenőnapja nem azonos napra esik, ez magyarázza a szombat mint pihenőnap eredetét.)

A vasárnap a vásárnapot nevezte meg.

 Ha szeretne rendelni egy asztrológiai előrejelzést havi lebontásban, vagy szeretné teljesen ingyen aszcendensét kiszámoltatni, azt megrendelheti a triamos@digikabel.hu e-mail címen, vagy a 06-90-189185 emeltdíjas telefonszámon. Ha többet szeretne tudni az asztrológiáról, látogasson el a www.asztrokalendarium.hu weblapra!