Az illem szerint az üzletbe belépőnek kell előre köszönnie, bár az igazán udvarias eladó igyekszik előbb üdvözölni a vásárlót. Nyilván vannak kivételes esetek, hiszen egy nagyobb áruházban nevetséges lenne, ha oda belépve elordítanánk magunkat.

Az eladónak mindig érdeklődnie kell, hogy miben segíthet, és vagy éljünk a segítő szándékával, vagy udvariasan közöljük, hogy csak nézelődünk, ezért nem kell a nyomunkban lennie. Sokszor előfordul, hogy az eladók túlságosan ránktapadnak, így inkább más üzletet választunk, hiszen elveszik kedvünket a vásárlástól, ha azt feltételezik, hogy lopni fogunk. Ha mégis igénybe vesszük az eladó segítségét, akkor pontosan magyarázzuk el, mire vágyunk, így a megfelelő hangnem vezethet a leggyorsabb eredményre. Célszerű, ha tisztában vagyunk azzal, hogy mit szeretnénk megvenni, de ehhez az is szükséges, hogy az eladó is tudja, milyen árukészlettel tud nekünk szolgálni.

Ne kételkedjünk az eladó szavában, hiszen ő azért van a boltban, hogy az árucikkeket a vásárlóknak ajánlja, ezért bízzunk meg benne, hiszen nyilván segíteni akar. Nem illik hangosan becsmérelni az árut, ha valami nem tetszik az üzletben, akkor inkább forduljunk sarkon, így nem hozzuk saját magunkat sem kellemetlen helyzetbe.

Ruhaüzletben a pultokon sokszor egymás hegyére-hátára vannak dobálva a ruhák, ezért ha beállunk „turkálni”, és az eladó éppen akkor hajtogatja vissza őket, mi ne csináljunk neki pluszmunkát azzal, hogy szétszedjük, amivel már elkészült. De ha mindenféleképpen szeretnénk az adott holmit megszemlélni, akkor kérjük meg őt, hogy keressen egyet a méretünkben.

Az illem szerint megtehetjük, hogy egy hosszadalmasabb üzletkötés közben kedvesen érdeklődünk az eladótól, hogy az általunk kívánt termékkel tudnak-e szolgálni, így mi sem állunk feleslegesen sorban. Ha nem akarnak észrevenni, akkor legyünk „kedvesen tolakodóak”, és közöljük, hogy csak ennyit szeretnénk tudni, így nem pazarolja senki a másik idejét.

Ne az eladón töltsük ki a haragunkat! Persze ez fordítva is igaz, de ha egy kis csevejt folytatunk, kedvesek vagyunk, esetleg mosolygunk is, akkor talán mindkettőnknek egy kicsit jobb lesz a hangulata, és persze az eladón is múlik, hogy mennyire válik vonzóvá az adott üzlet. Ha jól érezzük ott magunkat, akkor egyértelmű, hogy máskor is szívesen lépünk be oda.

Nyilván karácsonykor lesz a kasszánál a leghosszabb a sor, de soha ne tolakodjunk előre, még akkor sem, ha nagyon sietünk. Legyünk türelmesek a kasszással, és ne sürgessük, vagy becsméreljük őt azért, ha valamit esetleg elüt. Mi is felgyorsíthatjuk a folyamatot, ha a sorra kerülés előtt eldöntjük, mivel szeretnénk fizetni, így a mögöttünk várakozókat sem tartjuk fel feleslegesen. Ilyenkor adhatunk borravalót, de ne csak abban az esetben, ha nem kerek számra végződik az összeg, és csak pár forintról van szó.

Természetesen oda-vissza kellene, hogy működjenek a szabályok, hiszen ha mindkét fél türelmesen áll egymáshoz, akkor sikerrel, és az elképzeléseinknek megfelelő ajándékkal a hónunk alatt távozhatunk az üzletből.