– Több szempontot is érdemes figyelembe venni, amikor tornaklubot keresünk magunknak. Ugyanis egyáltalán nem mindegy, hogyan fogjuk ott magunkat érezni, van-e kedvünk visszajárni. Hiszen ha rosszul érezzük ott magunkat, vagy legalábbis nem eléggé jól, akkor sokkal hamarabb megtörik az akaraterő… – mondja Frank Csilla, a Sport Templom stratégiai igazgatója. Csilla, mint a mozgásra szakosodott klubok kiváló ismerője vállalta, hogy segít nekünk eligazodni ebben a nem is annyira egyszerű kérdésben. Mert ugyan az első két választási szempont egyértelmű, ám Csilla felsorolásából kiderül, hogy sok más dologra is érdemes figyelmet fordítani.

Melyik az első két szempont? A hely és a pénz… Mozogni jó, mozogni kellemes – ám a legtutibb tonnaklubba sem fog senki eljárni, ha a város másik felében van, esetleg a szomszéd településen található. Meg sem nézem azt a stúdiót, ahol az árak a csillagok között járnak, de fordultam már ki igen olcsó tornateremből megrökönyödve: dohos szag lengte be az egészet, némi penész virított a sarkokban, a súlyzók, biciklik pedig már régen átlépték a nyugdíjas korhatárt. – Ma már szinte mindenhol találhatóak tornatermek, így bőségesen lehet válogatni, legalábbis a nagyobb településeken – mondja Csilla. – Vannak jobban felszerelt drágább klubok, középkategóriások és olcsók is. De már maga a hely is meghatározza az árakat, értelemszerűen a 8. kerületben, ahol a mi klubunk is található, nem lehet az árakat magasan tartani, míg a budai „előkelőbb” negyedekben több ezer forinttal is drágábbak a bérletek. A legjobban akkor járunk, ha a helyhez és a szolgáltatások minőségéhez képest relatíve alacsony árú helyet találunk.

Nos, így már jelentősen szűkül a kör, hiszen behatároltuk a helyet (kerületet), és kiválasztottuk az adott klubok közül azokat, amelyekre a pénztárcánk is rábólintott. Mi legyen a következő dolog, amit megfigyelünk? – Láthatjuk, hogy a legtöbb létesítmény már igyekszik változatos és sokszínű edzéseket nyújtani. Ez nem véletlenül van így. Mindenkinek mások az igényei, más mozgásforma „jön be”. Van, aki szálkás izmokat szeretne, más fogyni akar, a harmadik esetleg csak a mozgás örömét keresi. Vannak, akik élvezik a kimerítő órákat, míg mások – például egészségügyi okokból – inkább az óvatosan átmozgató edzéseket keresik, mint például a pilates. Aki tudja, hogy melyiket kedveli, annak könnyű a választás, aki csak most kezdené a mozgást, az lehetőleg próbáljon ki több mindent, így megtalálhatja, amit keres.

Csilla munkahelye, a Sport Templom egyébként egészen különleges ebből a szempontból. Már a berendezésen is látszik, hogy itt a keleti harcművészetek a „vezető ágazat”, kínai szekrénykék és székek között mosolygó, szépen faragott Buddhák követik tekintetükkel a látogatókat. A klub neve is innen eredhet: inkább hasonlít a hely egy templomra, ahol a mozgás művészetének áldoznak, mint csili-vili fitneszstúdióra. Így a hagyományosnak nevezhető edzésekre érkezők is meghitt környezetbe kerülnek. S hogy a palettát még színesebbé tegyék, számtalan táncforma is elsajátítható itt. – Ezzel már el is érkeztünk a következő választási szempontunkhoz – mosolyog Csilla. – Fontos, hogy egy klubnak legyen szellemisége, hangulata, közvetítsen valamilyen értékrendet. Ha ez az ott dolgozók részéről egyfajta figyelmességgel is párosul, akkor a látogató azt érzi, hogy egy olyan helyre lép be, ahol ő fontos! Ez az érzés pedig megerősíti az akaratot, szívesebben megy le újra és újra mozogni… No igen, emlékszem Mariannra, az ordibálós stepp-edzés tanáromra. Utálom a kiabálást és soha nem szerettem a steppet. Mégis mindig az ő óráira jártam. Hogy miért? Mert odafigyelt mindenkire. Nemcsak a nevünket tudta, azt is megjegyezte, ki milyen formában van, észrevette, ha valaki lassabban mozgott, fájt valamije, és számukra azonnal egy könnyített mozgást mutatott. Kiabálás és kiabálás között pedig nagy különbség van: Mariann hangoskodása csupa biztatás és lelkesítés volt, odaállt 10 centire az embertől, ha kellett ütemre csapkodta a padlót – mi pedig úgy dolgoztunk, mint a kisangyalok! Azóta nem felejtem el, milyen hasznos is a személyes kapcsolatokra ügyelő edző – bár a kiabáláshoz azért nem ragaszkodom. – Ezen kívül még van néhány apróság, amit érdemes még figyelembe venni, ha klubot keresünk magunknak – folytatja a felsorolást Csilla. – Például, hogy vannak-e a ma már nélkülözhetetlennek számító kiegészítő berendezések: szauna, szolárium, masszázs. A felszereltség is fontos, vagyis lestrapált, ócska erőgépeken, kilyukadt szőnyegeken nem öröm a mozgás! Anyukák és apukák számára nagy előny, ha el tudják helyezni gyermeküket, míg ők edzenek. Nálunk például van gyermekmegőrző. De akár a gyerekek is mehetnek edzeni, hiszen 3 éves kortól járhatnak hozzánk a gyerekek! Sőt! Kiderült, hogy még a nagyszülők is igénylik a mozgásokat, a mi intézményünkben nagypapák és nagymamák járnak táncolni tanulni. Mivel sokan leginkább időhiány miatt nem járnak rendszeresen mozogni, egy ilyen helyen a család könnyebben tudja egyeztetni napirendjét. – Végezetül még egy választási szempontot említenék: a ruházkodást. Több klubban tapasztalható, hogy márkás, divatos ruhákban edzenek. Nincs baj a márkás cuccokkal – sőt, strapabíróbbak, jobban idomulnak a testhez, szelősebbek, stb. –, de sokakat elriaszt, ha azt látják, hogy ez „követelmény”. A legtöbb edzésforma egy egyszerű trikóban és nadrágban ugyanolyan jól elvégezhető. Ahol kinézik az embert emiatt – oda nem érdemes járni.

Hazánkban a tornaklubok színvonala megelőzi az igényeket. Mindenki megtalálhatja a maga számára kedveset, csak a szemléletünk még nem nőtt fel ehhez. Vagyis nem nagyon van pénzünk, időnk még kevesebb – és úgy érezzük, a rendszeres mozgás az, ami kihagyható életünkből. Pedig érdemes elindulni, szétnézni, válogatni és kipróbálni, mert amennyi energiát befektetünk – időt és pénzt is –, annak sokszorosát kapjuk vissza… Bővebb információ: http://www.sporttemplom.hu/