MA-URI masszázs

2008. 05. 17.
Ez a cikk elmúlt egy éves, így elavult lehet.

Egy sötétítővel behúzott, apró mécsesekkel világított, kellemesen meleg szobában vagyunk. Füstölő illata csapja meg orromat, már érzem, hogy jót fog tenni nekem ez a masszázs. Masszőröm leül velem szemben, s felkészíti testemet, lelkemet és szellememet a másfél órás masszázsra. Beszélgetésünk során elmeséli mit, és hogyan fog masszírozni, minek milyen jelentősége van, s közben figyel.

Figyeli az apró jelzéseimet, mimikámat, gesztusaimat s beszédstílusomat – a masszőrnek elengedhetetlen feladata megismerni alanyát, hiszen mindenki másmilyen rezgésű. – Kezd megismerni, kezd rám hangolódni. A rövid áttekintés és ismerkedés után kiderül, hogy meztelennek kell lennem. – Úristen! –, gondolom magamban, forgatom a szemeimet és tördelem az ujjaimat. Nekem? Aki a strandra is csak ritkán merészkedik ki?

– Igen – érkezik a válasz –, alsónemű sem lehet rajtad, mivel lesz olyan mozdulatsor, amely a válladtól indul és egészen a talpadig tart. Az erogén zónákat törölközővel fedem le, és ha kicsit is elmozdul, azonnal megigazítom. Nem kell izgulni, mint masszőr vagyok jelen a szobában, nem mint férfi. – Kicsit megnyugszom, ám zavaromat mégsem tudom legyűrni: a „feküdj a hátadra, kérlek” instrukció hallatán a hasamra fekszem. Sebaj, jót nevetek magamon.

Becsukom a szemem, halk maori zene szól. A masszázs kezdetét veszi. Először egy rövid meditációval indítunk, amely során masszőröm engedélyt kér éteri-, asztrál-, mentál- és spirituális testemtől a masszírozáshoz.

A hasamra fekszem, először a nyakamat, vállaimat, majd lapockámat érik az alkarok. Kellemes érzés, ám feszültségem még mindig tapintható, izmaim és izületeim még mindig nem engedtek fel. És most jön a számomra kritikus mozdulatsor, a vállamtól egészen a talpamig tartó művelet. Csak arra tudok gondolni: most fog leesni a törölköző! De a fehér lepel nem esett le és csak egyszer-kétszer hagyta el magát a fenekemen, amit kukucska nélkül igazított meg a masszőr. Ne gondolkodj! Kilégzés, belégzés! – mondogatom magamnak, és lassan olvadni kezdek. A comb és vádli masszírozása után a talpamhoz érve pedig már azon imádkozom, hogy még vagy 20 percet töltsön el ott spirituális vezetőm. A lazítás megoldódott, a hátra fekvés már gyerekjáték. Mellkas masszázs, majd a karok és a lábak elülső részének masszírozó mozdulatai. Majd a fejet megemelve a nyak és a vállak következnek. Hirtelen felszisszenek:

–Úristen! Ez nagyon fáj!– hunyorgok.

– Igen, ezt a szerelmi terhet régóta cipeled! – És igaza van. Nyolc hónapja ott van, és csak remélem az adott pillanatban, hogy megszűnik.

Lezárásképpen energiával telt kézfejeivel összegyűjti a rám rakódott feszültséget, majd a hasamtól indulva, levezeti a hajamon keresztül. Csukva van a szemem, de tökéletesen érzem, hogy hol jár a keze. A feszültség égeti a bőrömet, majd a harmadik lehúzásnál már el is tűnik. A legvégén pedig a maori tánc mozdulataival járja körbe az ágyat, s zárja le aurámat. A másfél óra pikk-pakk eltelt.

Csak ülök és mosolygok, de nem tudom miért. Jól vagyok.



Szerző

donna.hu



Scroll to Top