Hogy mi lesz a használt sütőolaj sorsa? Feltételezem, a legtöbb háztartásban a lefolyóban végzi, egy része a vízvezetékcsövekre tapadva, másik része pedig szabad utat nyerve valahol a külvilágban szennyezi a környezetet. A leleményesebbek üvegbe zárva kukába dobják, a kertes házban élők pedig nemes egyszerűséggel a komposzthalom tetejére öntik. Kihagytunk volna valamit? Igen, azt az egyszerű momentumot, ami szerint ezeket a fázisokat kihagyva és környezettudatos felnőtt életet élve ezt ma már több helyen is leadhatjuk.

Persze elintézhetjük egy vállrándítással is, bár ettől talán többet ér az ügy. A lefolyóba került olaj azon túl, hogy elzsírosítja a csöveket és a csatornát, kiváló lakhelyet biztosít az olyan élősködők számára, mint például a csótány. A meglehetősen igénytelen kis lények vígan éldegélnek és táplálkoznak a sütőolaj-maradványokból, ami egyébiránt bizonyos térfogatot elérve még dugulást is eredményez. És ha a talajba jut? Az sem jó megoldás, sőt! Elzárja a növények víz-, és ásványianyag-utánpótlását a gyökereken keresztül, ezzel kimondva rájuk a halálos ítéletet. A használt sütőolaj kérdése sokáig megoldatlan volt, és ha a szívünket a kezünkre tesszük, még ma is inkább a könnyebb utat részesítik az emberek előnyben (lásd a példákat fent).

Mi akkor a megoldás?

Jól záródó üveg vagy műanyag edényekben össze kellene gyűjtenünk, majd a hulladékudvarokba elvinni. Egyes benzinkutak is elfogadják, sőt néhol lakossági veszélyeshulladék-gyűjtési akciókon is leadhatjuk. Ez utóbbi lehetőségre félévente van lehetőség és a helyi önkormányzatok szervezésében. A lakosságtól begyűjtött használt sütőolajat egyébként ártalmatlanítják: megszűrik, ülepítik, lefölözik. A szűrt olajnak többféle hasznosítása is ismeretes: egy részét az állati takarmányozásban használják, a többi az aszfalt alkotóeleme lesz, esetleg a vegyipari felhasználás során szappan vagy légyfogó egyik részeként alkalmazzák. Ha egy kicsit is törődni akarunk környezetünkkel, akkor azt a minimális fáradtságot megéri a dolog, hogy telefont ragadva utánajárjunk, környezetünkben hol gyűjtenek be veszélyes hulladékot.

Kezdetnek a hulladékudvarok és az önkormányzatok háza táján érdemes érdeklődni. Ha válasz helyett sorozatosan zavarba ejtő hümmögést, esetleg néma csendet kapunk, akkor valószínűleg a kutatás nem járt sok eredménnyel... Csak remélni merjük, hogy ez nem így lesz.

Forrás: zoldovezet.blogger.hu