Mit ne mondjuk valaki külsejével kapcsolatban

Ne mondjuk, hogy...: "Olyan fáradtnak tűnsz" Miért ne: egy ilyen mondatból beszélgetőpartnerünk arra következtethet, hogy mi azt akarjuk mondani, rosszul néz ki. Helyette: "Minden rendben van?" Akkor szokott a "fáradt" szó kicsúszni a szánkon, amikor úgy látjuk vagy érezzük, hogy a másik nem érzi egészen jól magát. Célszerűbb a kérdést az előbb említett módon feltenni.

Ne mondjuk, hogy...: "Azt a mindenit, hogy te mennyit fogytál!" Miért ne: Ha tényleg ez a helyzet, akkor az illető arra a következtetésre juthat, hogy előtte mi kellemetlen külsővel megáldott személynek tartottuk. Helyette: "Nagyszerűen nézel ki!" És diszkréten hagyjuk is ennyiben. Ha mégis kíváncsiak vagyunk arra, hogy milyen módon sikerült a súlyfelesleget ledobnia, akkor esetleg még azt hozzátehetjük, hogy "Mi a titkod?".

Ne mondjuk, hogy...: "A korodhoz képest jól nézel ki." Miért ne: Bármi ilyen jellegű kommentár egyenesen gorombaságnak számít. Ennyi erővel hozzátehetnénk azt is, hogy nagyszerűen néz ki az öreg emberekhez képest, bámulatos, hogy például megvannak még a fogai. Helyette: "Nagyszerűen nézel ki."

Ne mondjuk, hogy....: "Én olyat soha nem vennék fel." Miért ne: Nem kell túl sok rosszindulatot feltételezni mögötte, hogy kritikaként értelmezhessük. ("Nem vennék fel olyat, mert annyira borzasztóan néz ki.") Helyette: "Annyira jól nézel ki ilyen szűkszárú farmerben". Ha mégis megbotlana a nyelvünk, akkor tegyünk hozzá valami olyasmit, hogy „...nem vennék fel olyat, mert engem a sors nem áldott meg ilyen szép hosszú lábakkal, mint amilyenek neked vannak.”

Mit ne mondjunk a munkahelyünkön

Ne mondjuk, hogy...: "Ez nem az én feladatom." Miért ne: Ha a felettesünk megkér arra, hogy megcsináljunk valamit, akkor onnantól kezdve az a munkánk. Helyette: "Nem vagyok benne biztos, hogy ezt be tudom sorolni a többi fontos megbízásom elé". Majd ezt követően el lehet beszélgetni a főnökünkkel arról, hogy pontosan miért is vagyunk mi a felelősek.

Ne mondjuk, hogy...: "Lehet, hogy hülyeségnek hangzik, de....". Miért ne: Soha ne ássuk el az ötletünket az ilyen saját magunkat és véleményünket/ötletünket jelentéktelennek feltüntető bevezetéssel. Helyette: Mondjuk el, amit gondolunk, de bevezető nélkül. Hitelességünket erősíti, ha az ötleteinket magabiztosan tudjuk előadni.

Ne mondjuk, hogy...: "Nincs időm most veled foglalkozni." Miért ne: Ugye, nem is kell leírni, hogy ez önmagában mekkora gorombaság, nemhogy még szemtől szembe vagy telefonon keresztül hallani. Helyette: "Épp most szeretnék befejezni valamit. Visszatérhetnénk erre, ha ezzel végeztem?". Mondjuk el, miért nem tudunk éppen beszélni és javasoljunk helyette egy másik időpontot. Persze, ez elkerülhető, ha sürgős munkánk alatt a telefonhívásokat a hangpostára irányítjuk át mindaddig, amíg nem tudjuk a hívó félnek szentelni a figyelmünket.