Ne stresszelj!

2008. 08. 08.
Ez a cikk elmúlt egy éves, így elavult lehet.

Hasonló például az emberi reakció, amikor kellemes sétánk alkalmával egy morgó-vicsorgó kutya ugrik mellettünk a kerítésnek, vagy ha a főnök folyamatosan „kekeckedik”: a szervezet máris készül a „megoldás lépésre”. Ám, míg egy kutya elől eliszkolhatunk, addig a főnök elől nem lehet, hiszen rossz néven venné, ha faképnél hagynánk vagy ne-adj’ isten rátámadnánk. Ha, szinte folyamatosan csak tűrünk, nyelünk és nem oldjuk fel a stressz-támadást, akkor egy idő után nem csak pszichésen merülünk ki, hanem jelentkeznek a testi tünetek is.

Munkahelyen az állandó nyomás a felettesek irányából, a zajos munkahelyi környezet körülöttünk, valamint a túl sok és „tegnapra” kellő feladat elvégzésének súlya alatt gyakran a munkavállaló összeroppan, kimerült lesz. A folyamatos munkahelyi-stressz leggyakoribb következménye a depresszió, a fej- és hátfájás, a magas vérnyomás, kimerültség. Ráadásul a dolgozó céltalan, kedvetlen és motiválatlan lesz. Ez a fajta „csökkentett üzemmód” a munkaadó számára is káros, hiszen alkalmazottja nem tud olyan eredményesen teljesíteni. A gyakori dorgálások még tovább ronthatják a helyzetet. A dolgozó hatékonysága rosszabb lesz, sőt munkahelyet is válthat és egy ember elvesztése, az új munkaerő keresése, felvétele és betanítása pedig számszerűsíthetőn, kárral jár a munkaadónak is.

A „stressz és a munkahely” problémára létezik hatékony megoldás, bár ehhez mindkét félre szükség van, mind a dolgozóra, mind a munkaadóra. Nagyon sokan a munkavállalók közül úgy érzik, hogy ők egyedül is képesek kezelni a stressz következményeit. Előfordul persze olyan is, aki nem mer beszélni problémáiról. Sajnos, csak kevesen törekednek tényleges stressz kezelésre, igazi megoldásra. Vállalati oldalról is keveset foglalkoznak a témával, a cégeknek csupán kis százaléka kínál valamilyen stresszoldó vagy stressz kezelő programot, alig pár akad, amelyik felvilágosító munkát folytat. A hatékonyságot nagyban fokozhatja, ha a vezető figyel arra, hogy minél ritkábban tegye stresszben gazdaggá dolgozóinak munkaóráit és kellemes munkakörnyezetet igyekezzen kialakítani.

Mit tehetne a munkavállaló-egyén azért, hogy ne legyen túlhajszolt? Először is – ha lehetséges - nem kell minden kérésnek eleget tenni, nem kell minden többlet feladatot elvállalni. Próbálja meg a munkavégzés helyszínét barátságosabbá, „emberesebbé” varázsolni néhány cserép növénnyel, esetleg egy-két képpel, akár színes ceruzákkal, tollakkal egy tarka kis bögrében az íróasztalon.

Aztán időnként – óránként legalább egyszer - álljon fel az munkaasztal mellől, ha ülőmunkát végez, mozgassa meg végtagjait, hogy a vérellátás felfrissüljön, mely javíthatja a hangulatot is. Számítógépes munkavégzés esetén végezzen 10 percig gimnasztikai gyakorlatokat még a szemével is. Ezenkívül érdemes jó viszonyt kialakítani a kollégákkal, akikkel időnként másról is beszélgethet, nemcsak a munkáról. Ha a munkahelyen baráti a légkör, szívesebben megy naponta dolgozni. Ajánlott napi, de legalábbis heti listát írni a fontosabb munkafeladatokról. Természetesen nem kell görcsösen ragaszkodni ahhoz, hogy minden a lista szerint történjen, hiszen úgyis közbe jön szinte mindig valami és akkor újabb stresszforrás lesz a lista, inkább iránymutatásként tanácsolt használni. Tehát a stressz kezelése nem elhanyagolható feladat. Éppen ezért idén is elindította Szívbarát Munkahely pályázatát az Országos Egészségfejlesztési Intézet, melyre három kategóriában pályázhatnak a – kis, közép és nagy - vállalatok 2008. augusztus 31-ig. További információkat a pályázattal és a stressz hatékony kezelésével kapcsolatban a www.szivbaratmunkahely.hu weboldalon találhatnak az érdeklődők.



Szerző

donna.hu



Scroll to Top