A nagy örömre, hogy anya lettem újra teherbe estem, és a jó isten segített, megszületett Lackókám. Nagy volt ám az öröm a családban, olyannyira, hogy a volt férjem a mai napig nem bírta abbahagyni az ünneplést. Folyamatos ivásba kezdett. Mire Szandika 4 éves lett már különéltünk. A válás kimondásakor kérte a bírónőt, hogy bontsa fel az örökbefogadást, de elutasították a kérelmét.

Nemsokára megismerkedtem a mostani párommal, aki akkor még csak 19 éves, még maga is talán gyermek volt. Minden zokszó nélkül felvállalta az én két kis csemetémet, azzal a kikötéssel, hogy legyen minél hamarabb közös gyermekünk. Én arra gondoltam, mivel Lackóka is olyan nehezen lett, hát majd eltelik egy kis idő, 1-2-3 év mire összejön, hát addig meg majd csak lesz valahogy.

Nem így történt. Pár hónap múlva várandós lettem Kispetivel, aki 1996 végén megszületett. Ma már 12 éves. Így a férjemnek már nem egy hanem 3 gyermeke lett. Lelkiismeretesen vitte a nagyokat óvodába, iskolába, amikor a kortársai szórakozni, diszkóba jártak.

2001-ben megszületett Kristófka a 4. gyermekünk. Mai napig becsülettel, szeretettel gondoskodik különbséget nem téve mind a 4 gyerekről, immáron 13 éve. Becsületes, jó gyerekeket nevelt a nagyokból, akik most már 18 és16 évesek. Igazi szép nagycsalád vagyunk, teljes szeretetben élünk.

Milliomosok nem lettünk de meg van mindenünk, 5 szoba, 4 kerék 7 üléssel, 4 gyönyörű jó gyerek, akiknek csodálatos jó apjuk van. Ő igazán megérdemelné a Hónap papája címet. 19 évesen felvállalta más gyerekeit, amikor más 19 éves még a sajátját is letagadja.

A jót tudni kell megbecsülni.

Nagy Tünde