De hol is kezdődik és végződik mindez a nagy érzelemgazdagság, és a szőke herceg utáni vágyakozás „szindróma”?

Még szinte csak totyogunk a pelenkánkba, már elkezdődnek a lányka mesék, melyet szeretett gondozóink lelkünk megnyugtatására szánnak: „és Csipkerózsika száz esztendőn keresztül alussza álmát, mígnem a szőke herceg fehér lován meg nem érkezik és csókjával meg nem menti őt és az egész királyi udvart”. És „szegény Hamupipőke csak válogatta a lencsét a köles közül – vagy fordítva –, de megjelent a jótündér, és varázslatával báli királynőt varázsolt belőle. És ott a király azonnal beleszeretett.” És persze ott van még a Hófehérke, a többi mesehősről nem is szólva.

Mindez az első hamis képzelgésünk a szerelemről, és az első ábrándjaink, melyeket később egy álomvilág vált fel, olyan elvárásokkal, melyek valójában nem is léteznek. Mégis jó ez az álmodozás és keresgélés a tökéletesség után, a tökéletes férfi után. Akiért minden nő eleped. Igen, egy igazi Macsó, az kell nekünk! Aki sármos, jóképű,van humorérzéke és figyelmes. Hercegnőként  tekint ránk, a lábaink előtt hever, megőrül egy csókunkért, egy ölelésünkért, és persze mindez legyen egy első látásra szerelem.

Kedves hölgytársaim! Ilyen nincs, és soha nem is létezett.

Olyan változata elképzelhető, hogy megőrül egy csókunkért, egy ölelésünkért, de ha megkapta, elmegy, továbbáll. De mégis, megmagyarázhatatlanul vonzódunk az ilyen férfiakhoz, a macsókhoz. Pedig tönkretesznek,becsapnak és elhagynak minket.

De mi nők, azért nem estünk a fejünkre, mert ha komolyra fordul a sors, nem kell nekünk a Macsó. Ilyenkor a mackós, nyugodt, kiegyensúlyozott és érzelmi biztonságot adó férfiakat szeretjük, és mellettük táborozunk le. Akár az idők végezetéig…

Így vagyok ezzel én is.

Erika

(Továbbra is várjuk leveleiteket: info@donna.hu)