„Szabály” szerint egy csecsemő akkor fejlődik jól, ha havonta átlagosan mintegy 500-600 grammot hízik, és így fél éves korára elérheti születési súlyának kétszeresét. Ezek a számok persze az átlagos 3000 grammos súllyal született gyermekekre vonatkoznak.

A nagyobb súllyal született újszülött természetesen gyorsabban gyarapodik.

A későbbiekben a csecsemő már havonta kevesebbet hízik, és normálisan egy éves korára körülbelül eléri születési súlyának háromszorosát.

Amennyiben ez így történik, akkor nem lehet nagyobb baj a kisgyermek étvágyával sem.

Nehezebb a számítás a nagyobb gyermekeknél. Előfordult már, hogy igen alacsony termetű szülők gyermeküket orvostól orvosig vitték, mert nem evett annyit, mint a szomszédjukban lakó igen magasra nőtt szülők hasonló korú gyermeke.

Miután nem állapítottak meg semmiféle rendellenességet, végül megnyugodtak, gyermekük szépen fejlődött tovább, és végül elérte szülei magasságát.

Okozhatja a kisgyermek étvágytalanságát az is, ha észreveszi, hogy szívességet tesz a családnak azzal, hogy eszik. Ebben az esetben a már elrontott helyzetet a későbbiekben igen nehéz lesz helyrehozni.

Lehetséges, hogy a kisgyermek étrendje az oka annak, hogy étvágytalan. Ez már csecsemőkorban előfordulhat, ugyanis az egyhangú táplálékon tartott csecsemő is étvágytalanná válhat. A későbbiekben a megfelelő mennyiségű zöldség és gyümölcs hiánya az étrendből székrekedést okozhat, ami étvágytalansághoz vezet.

Természetesen különféle betegségek, gyógyszerfogyasztás és egyéb okok is előidézhetnek étvágytalanságot. Ha az előbb említett okok kizárhatók, vigyük a gyermeket orvoshoz, különösen akkor, ha az étvágytalanságot a korához képest elvárható súlygyarapodásnál kisebb súlynövekedés kíséri.

Az étvágytalanság lehet kisdedkorban a lisztérzékenység első jele, felhívhatja a figyelmet a vérszegénységre, de vitamin- és hormonhiányra is. Az orvos feladata megállapítani, hogy betegség okozza-e gyermekünk étvágytalanságát vagy nevelési hiba.

A szülő feladata, hogy az orvos véleményét akkor is próbálja elfogadni, ha az gyógyszert nem ír elő, csupán étrendi vagy életrendi változtatással próbálja a gyerek valóban fennálló étvágytalanságát gyógyítani.

Okozhat étvágytalanságot néhány gyógyszer szedése is. Az antibiotikumok közül például némelyik elveszi a gyermek étvágyát. Figyeljük meg, amikor a gyermek a gyógyszer szedését abbahagyja, étvágya is visszatér majd.