A csillagok népi elnevezéseinek egyik csoportjába tartoznak az időmutató csillagok. A legismertebb időmutató csillag a Vénusz, ősapáink hívták a Hajnal Hírmondójának, de nevezték vacsoracsillagnak is, illetve Alkony Csillagnak, valamint Álomhozó Csillagnak.

Magyar népi csillagnevek Elődeink elkülönítve egymástól a csillagképeket azokat a legkülönfélébb nevekkel illették. Ha csoportosítani szeretnénk ezeket az emlékeket, akkor az egyik csoportba sorolhatjuk az égbolt kitüntetett irányaira és csillagaira vonatkozó megállapításokat, hiedelmeket, a másikba pedig a földi világ égi vetületéhez (a napszakok, évszakok változásaihoz) kapcsolódó tényeket.

Az első csoportba tartoznak például az időmutató csillagok. A legismertebb időmutató csillag a Vénusz, ősapáink hívták a Hajnal Hírmondójának, de nevezték vacsoracsillagnak is, illetve Alkony Csillagnak, valamint Álomhozó Csillagnak. A csoport másik egységét az évszakcsillagok alkották. A Sirius például főként a telet jelezte, és ezért egyes helyeken Zúzmarás csillagnak hívták. Természetesen a Göncöl csillagképre is felfigyeltek őseink. Fontos elnevezése volt a Világ közepe, mely kapcsolatos a világtengellyel, azzal a képzeletbeli tengellyel is, amely a Sarkcsillagot kötötte össze a Földdel, és jelölte ki ezáltal a világ közepét. Nem volt nehéz a Tejutat sem felismerni, ezt elődeink a Hadak Útjának éppúgy nevezték, mint Tündérek útjának, vagy Zarándokok Útjának, és hívták Szépasszony Vásznának is.

Egy-két mesterségget, mesterségbeli tárgyat, illetve emberi karaktereket is természetszerűen felidézett bennük a csillagok égbolton látható elhelyezkedése. A Vega volt a Csőszcsillag, a Sirius a Hordócsillag, az Orion a Kaszás. A Cassiopeiát pedig Részegembernek nevezték. Voltak szerencsés és szerencsétlen csillagok, történelmi eseményekre utaló csillagok, s egy csoport, melynek csillagai népmesei hősökre utaltak. Így például egyes vidékeken a Siriust Sánta Katának hívták, a Kis Medvét pedig a Tündérasszony palotájának.

www.asztrokalendarium.hu