Azt, hogy vége, tudom.

Tudom, hogy minden hazugság volt.

Hittem Neked, mert szerettelek,

S elhittem, hogy Te is szeretsz.

Nem fogjuk már egymás kezét,

S nem nézünk a másik szemébe.

Nem mondom többet, hogy szeretlek,

Ahogy Te sem fogod.

Hiába is mondanánk.

Nem hiszek már Neked,

Bár a szemed talán még megtéveszt,

De amiket mondasz nekem,

Csak üres szavak, hamisak.

Nem mutatom, mit érzek,

Nem számít már,

S bár belül sírok,

Az arcom mégis mosolyog.