Európában a masszázst az 1500-as évektől kezdődően kezdték gyógyító célzattal használni. A XVII-XVIII. században, franciák, angolok, németek kezdtek masszázzsal foglalkozni. A XIX. század elején Henrik Ling vívómester (1776-1839), Stockholmban a masszázst egy tornarendszerbe építette be, és ezzel megvetette az alapját az úgynevezett svéd-tornának és masszázsnak. Amit ma svédmasszázsnak nevezünk, azt Mezger amszterdami orvostól tudjuk, aki Ling tanítványa volt. 1867-ben jelent meg könyve, ami a masszázsról az első komoly összefoglaló munka. Kirchberg 1926-ban megjelent könyvében összegezte a masszázzsal elért tudományos és gyakorlati eredményeket. Az ezután következő időszak kutatásai már az újabb, speciális masszázs fajták kifejlesztéséhez vezettek. Mai viszonylatban általános, áthangoló masszázsként alkalmazzuk, amellyel a vérkeringésre és az izomzatra akarunk hatni.

Elég is lesz, ebből a tudományos cifrázásból. Kit érdekel, hogy mikor és ki fedezte fel a jótékony hatásokat?! Az a lényeg, hogy a masszázs elrepít minket egy másik dimenzióba és beleborzong minden porcikánk. A masszőr, simító, dörzsölő, rezegtető és gyúró mozdulatokkal frissíti fel a szervezetet. Csökkenti a fájdalmat (pl. stresszes fejfájást), felgyorsítja a sérülések utáni felépülést, megakadályozza a nem használt izmok sorvadását, enyhíti az álmatlanságot, fokozza az éberséget, de mindenek előtt, elősegíti a relaxációt és csökkenti a stressz hatását.

Milyen pozitív hatásai vannak?

A masszázs hatása magzati korban: már az anyaméhben fejlődő magzat is részesül természetes és automatikus masszázsban az anya testének mozgása által.

Enyhíti a krónikus fájdalmat: a masszázsterápia segíti a fájdalmat előidéző állapot megszüntetését, azon kívül önmagában is fájdalomcsökkentő hatású.

Javítja a bőr állapotát: a nap, szmog, hiányos étrend és a természetes öregedés mind hozzájárulnak a bőr kiszáradásához, ráncosodásához és fiatalos jellemzőinek általános elvesztéséhez. A masszázs javítja és feszesebbé teszi a bőrt.

Fokozza az izmok teljesítőképességét: a fáradt izmok gyorsabban regenerálódnak, állóképességük javul. Fellazítja a merev izomzatot, ezért is használják a sportmasszőrök ezt a technikát.

Jobb alvást biztosít: a relaxációs masszázs ellazítja a feszült izmokat és megnyugtatja az idegrendszert, ami a test ritmusának lelassulását idézi elő. Ennek következtében csökken a vérnyomás, lelassul a szívritmus, mélyebb és szabályosabb lesz a légzés és így megteremtődnek a pihentető alváshoz szükséges feltételek.

Enyhíti a stressz hatásait: a masszázsterápia nem csak az izmokat, bőrt és a vérkeringést frissíti fel, hanem csodálatos hatást fejt ki az idegrendszerre is.

Sikerült kedvet csinálni egy kis kényeztetéshez? Aki teheti, menjen és élvezze ki a masszázs nyújtotta örömöket!

Kapcsolódó anyagok:

$$365$$

Kapcsolódó fórumok: $$f1135$$