A Ji-Csinget, azaz a változások könyvét Pha-hszi királynak tulajdonítják. Állítólag egy teknősbéka páncélján talált rá a nyolc trigramra, amik a jóslás alapját képzik. Olyan ő a keleti kultúrának, mint a mi nyugati világunknak Mózes, vagy akár a görög istenek. Senki nem tudja, hogy létezett-e, és ha igen hol. A kínai bölcsek azonban megalkották a személyiségét és arcképét, a Ji-Csinget pedig az ő tudományának nevezték. Egy tudománynak, ami segít a gyógyításban és a mezőgazdaságban, segít megjósolni az időjárást; csak így kerülhették el, hogy a könyvet megsemmisítsék. „A vak nem látja az igazságot, de mi segítünk neki, hogy ki tudja tapogatni” –mondták erre a bölcs szerzetesek.

A kínaiak eredetileg 50 darab cickafark pálcikával végezték a jóslást, igen ünnepélyes körülmények között. A kérdezőnek csak tiszta ruhában és tiszta testtel szabadott tanácsot kérni. A könyvet selyembe, vagy vászonba csomagolva tárolták, a szobában lévő többi tárgytól messze. A kérdésfeltevés idején csak az lehetett a szobában, aki a kérdést feltette, valamint − magától értetődően − az a személy, (többnyire pap) aki a jóslást végezte. Ma már általában érmékkel végzik a jóslást, mert így jóval egyszerűbb, és nem szoktak jóshoz menni jóslásért.

Müller Péter szerint a szent könyvet akkor írták le a papok, amikor az ember alaptermészete rettenetesen megváltozott a rossz irányba, alkalmatlanná vált egy olyan tiszta és szent kapcsolatra, mint annak előtte. A könyv mankó nekünk, és ha hisszük, ha nem, mankó a jó szellemeknek is. Nekik ugyanis az a feladatuk, hogy segítsenek minket, de mi vakká és süketté váltunk. A könyv segítség nekik hogy a jeleken keresztül mutassák meg a jó utat, a helyes döntést számunkra.

A jóslás menete elsőre egy kicsit talán bonyolultan hangzik, de nem az. Azzal kell kezdenünk, hogy megalkotjuk magát a jósjelet. Ehhez szükségünk lesz 3 pénzérmére –teljesen mindegy milyen, lehet akár három darab ötforintos is –, amelyekkel a kérdező hatszor egymás után dob. 4 kombináció lehetséges:

- 2 írás 1 fej - 2 fej egy írás - 3 fej - 3 írás

A fej (jang) 3 pontot ér, az írás (jin) 2 pontot. Érdekes összefüggés, hogy a jang, ami a férfinak felel meg, páratlan szám, és a férfikromoszómák minden esetben páratlanok. Míg a női kromoszómák minden esetben párosak, ezt a jin testesíti meg. A pénzérmék tehát kiadnak egy pontértéket, minimum 6 pontot, maximum 9-et. Minden pontértékhez egy vonalfajta tartozik. Két alapvonalfajta létezik: a jin vonal (szaggatott) és a jang (folyamatos).

A dobást hatszor kell megismételni. Az első dobás a legalsó vonalat határozza meg. A második az alulról felfelé következőt, és így tovább. Az első három dobás az alsó trigramot rajzolja meg. Nyolc trigram létezik, mindegyikhez tartozik egy alapjelentés: ég, föld, mennydörgés, hegy, tűz, víz, tó, szél. A második három dobással megkapjuk a felső trigramot is, amely szintén a nyolc jelentés közül jelképez egyet. A hat dobásból tehát összeállt a hexagram, vagyis a kua. Most már nincs más dolgunk, mint hogy elolvassuk és elfogadjuk az értelmezést. A Változások könyve nem dönt helyettünk, de segít megtalálni a helyes utat. Ahogy Müller Péter mondja a Jóskönyvben:

„Lehet választani, hogy az ember a Tao útját, vagy a saját hülye fejét kövesse.”