Mindenki képes rá, hiszen mindenki beszéli a szeretet nyelvét, viszont mindenkihez más út vezet. Nem elég érezni, ha nem tudjuk kimutatni - és érzés nélkül minek kimondani?

Már csecsemő, sőt magzati korban szüksége van mindenkinek a szeretetre, arra a tudatra, hogy várják, hogy akarják, hiszen ez alapozza meg a későbbi szeretetnyelvét. Amikor még szavakkal nem kommunikál a gyermek, akkor is fontos, hogy lássa a szülőket egymást szeretni és ebbe a körbe őt is belevonni, hiszen így fogja megtanulni a saját szeretetének kifejezését, kimutatását.

Gary Chapman és Ross Campbell egy amerikai pszichológus páros ezt felismerve osztotta öt csoportba azokat a gesztusokat, melyekre minden gyermeknek szüksége van ahhoz, hogy kiegyensúlyozott, szeretetet adni és elfogadni is tudó felnőtté váljanak. A szülőnek a feladata mindössze annyi, hogy hangsúlyozottabban figyeljen arra a szeretetnyelvre, ami gyermekéhez a legcélravezetőbb, amivel legjobban ki tudja iránta fejezni érzéseit.

Az érintés

Köztudott tény, hogy azok a gyerekek, akiknél már egész pici koruktól erős a testi kontaktus a szülővel (szoptatás, babamasszázs, simogatás, puszi, ölelés), sokkal magabiztosabbak, egészségesebbek. Az egyik legerőteljesebb módja ez a szeretet kifejezésének, sokáig csak erre korlátozódik a szeretet kimutatása, ebből értenek leginkább a gyerekek. Nincs koreográfiája és nem is kell, hogy legyen, hiszen szívből jön. Nem csak a hatalmas ölelésekre kell koncentrálnia, elég sokszor egy cirógatás, hátsimogatás, de még az apukával való birkózás is ennek a kifejezésére irányul. Tévedés, hogy a gyermek növekedésével egyre kevesebb testi érintésre van szükség, ugyanannyira fontos, mint kisbaba korban, csak már másfelé orientálódik. A játék, a családi mókázások során kerül főszerepbe, de figyelni kell rá, hogy ne csak kizárólag ilyen szituációkra korlátozódjon.

A dicséret

Amikor még a főszerep nem a szavakon van, az elismerés, a dicséret már akkor is hatást gyakorol a kisbabára. A hanglejtésből, a hangnemből, a metakommunikációból kap megerősítést a további tanulásához, előrelendíti az a tudat, hogy valami jót csinált. A hétköznapi tetteket követő dicséretből bátorítást nyer, erőt kap, így kifejeződik a bizalmunk által a szeretetünk is. Ezzel az útmutatóval biztatjuk a saját mintánk követésére, rávezetjük a jóra és növeljük önbizalmát.

Együtt töltött idő

A legnagyobb gesztus a gyerek felé a vele töltött idő. Bármennyire is rohanásban van életünk, mindig figyelmet kell rá szentelni. Ez a figyelem nem abban merül ki, hogy újság olvasás közben néha oda-oda mondunk valamit a játszó csemeténknek, fontos a milyensége, a minősége. Nem a tevékenység fontossága a lényeg, hanem az, hogy teljes odaadással és figyelemmel legyünk a gyermek mellett, még ha csak egy-két óra szabad időnk is van. Ennek a jelentősége hatalmas az ő életében (és a miénkben is ha felismerjük), illetve sohasem tudjuk majd bepótolni, ha egy életkorban elmulasztottuk!

Ajándék

Ha nem keverjük össze a lefizetéssel, akkor szeretetünk kimutatásául szolgál. Nem fontos a tanító célzata, az értéke, milyensége, csak az, hogy önzetlenül adjuk és ne a rendrakásért cserébe, vagy egy hiszti lecsillapításáért. A „csak úgy, mert szeretlek” ajándék a legnagyobb érték egy gyermeknek, emlékét akár egész életen át megőrzi. Mindig pozitív tartalmú legyen és nagyrabecsülésünk kézzel fogható jeléül adjuk.

Szolgálatkészség

Sarkallatos pontja ez a szülő-gyermek kapcsolatnak, hiszen amikor valaki anyává, apává válik a felelősségtudat mellett állandó készenlétben is áll a szülő, hogy szükség esetén bármikor rendelkezésére álljon gyermekének. Vékony mezsgye húzódik a szolgálatkészség és a „szolgakészség” között, hiszen sok esetben elcsúszik a dolog. Megtanítja a gyermeket a felelősségvállalásra, így az egyensúly fenntartása lényeges. Biztosítani kell a gyermeket arról, hogy mindig mellette állunk, ha szüksége van ránk és ezzel együtt lassan a kezét elengedjük és felkészítjük az önállósodásra. Bármily meglepő ez az utolsó a szeretetnyelvek sorában, de talán a legnehezebb is a kivitelezése. Olyan nevelési elv, mely a magatehetetlen csecsemőkortól a tinédzserkorig eltartó kisebb-nagyobb szülői szolgálatokkal kifejezett szereteten alapul.

Egyik szeretetnyelv sincs meg a másik nélkül. Az egészséges, harmonikus gyermek-szülő kapcsolathoz mindegyikre szükség van, nem lehet egyik-másik nélkül meglenni. Mindegyik gyermek más, más és más igényekkel, csupán azt kell megtalálni, hogy az öt szeretetnyelv közül melyik az, ami hangsúlyosabban alkalmazható szeretetünk kimutatására gyermekünk felé és azt kiemelten alkalmazva boldogabb, még szeretetteljesebb kapcsolatot kialakítva szebbé tehetjük mindennapjainkat.

Olvass még több cikket a gyereknevelésről az anyuci.hu oldalunkon!