Havonta legalább egy túrát kellene tennünk ahhoz, hogy jól érezzük magunkat.

A túrázás sokáig nem volt a kedvelt sportok listáján. Szívesebben mentünk kocogni vagy tornaterembe, felpattantunk a szobakerékpárra, esetleg nordic walkinggal jártuk a vidéket.

Csak vándorolni nem volt divat az utóbbi időkben, de ma már újra sok ember szívesen indul túrázni.

Nem kell a legnehezebb túrákra vállalkozni.

A túrázás a legtermészetesebb helyzetváltoztatási mód, amelyet ismerünk. Így hódította meg az ember a világot, így fedezett fel új életteret magának.

A mozgás a szabad természetben nemcsak a testünket erősíti, de a lelkünknek is nagyon jót tesz.

Aki vándorol, erősíti az immunrendszerét, csontjait, izmait, keringését, szívét és tüdejét. A vérnyomást természetes módon szabályozza, a vércukorszintünk alacsonyabbá válik, és a vérünk zsírtartalma is jelentősen csökkenhet.

Az egész anyagcserénk felpezsdül. A legszebb mellékhatás: aki vándorol, az fogyni is fog. A vándorlás szabályozza a hangulatjavító vivő anyagok kibocsátását. A vándorlással kímélhetjük a testünket és az izületünket.

A mozgás által fejlődik az izom- és csontképződés, az ember biztosabban uralja a testét, az egyensúlyérzékét is nagy mértékben tudja javítani.

A túrázás során gyakran izzadunk. Ez jó dolog, mert ezáltal a szervezetünket sok káros anyagtól tudjuk megszabadítani.

A szervek vérrel való ellátása javul, különösen az agyunk kap több oxigént, ezáltal és az emlékezőtehetségünket. javítjuk a koncentrációnkat

Milyen gyakran, és milyen tempóban túrázzunk?

Rendszeresen kellene vándorolnunk, legalább heti egy-két alkalommal. Kezdjük egyórás időtartammal, majd lassan emeljük ezt az időt.

Az olyan túrák, amelyek egy napi meneteléssel kezdődnek, értelmetlenek. Kezdetben mellőzzük a különösen meredek helyeket. A tempónál egyetlen alapszabály érvényes: mindenki olyan gyorsan túrázzon, amilyen gyorsan tud, de csak annyira gyorsan, mint amennyire jól esik neki.

Kis segítség: egy gyakorlott vándor 5-6 km-t tesz meg egy óra alatt, kezdőknek elég ebből 4 km is.

A felszerelés

Ha hosszabb vándorutakra megyünk, jól készüljünk fel. Fontos, hogy a cipőnk talpa csúszásmentes, vízálló legyen, és lehetőleg levegő átbocsátó anyagból készüljön. Mindenképpen használjunk bokavédőt. Mindig legyen nálunk esőkabát vagy egy esernyő a hátizsákunkban. A hátizsákunknak legyen egy hasöve is.

Legyen nálunk mindig napvédő krém magas fényvédő faktorral, egy kalap vagy egy sapka. A pólónk vagy az ingünk is jól szellőző legyen, amely átereszti a nedvességet a bőrünkről. A pamut ilyenkor alkalmatlan, mert felszívja az izzadtságot, nedves lesz, és ezáltal nedvesen hideg, így könnyen megfázhatunk.

Vigyünk mindig magunkkal váltó inget, váltó zoknit.

Indulás előtt ne fogyasszunk nehéz és zsíros ételeket. Inkább együnk sok gyümölcsöt, lágy sajtot, tojást, teljes őrlésű lisztből készült kenyérfélét. Vigyünk magunkkal diákcsemegét, almát, aszalt szilvát, szőlőcukrot.

Mielőtt elindulunk, feltétlenül igyunk elég folyadékot. Egy üveg vizet, higított gyümölcslevet mindenképpen vigyünk magunkkal is.

Tervezzük úgy a vándorutunkat, hogy legkésőbb két óra vándorlás után be tudjunk iktatni egy pihenőt.