Új lakás, jó lakás?

2008. 04. 22.
Ez a cikk elmúlt egy éves, így elavult lehet.

Horváthék két éve költöztek egy új társasházba három kisgyerekkel. A beköltözéskor a fűtés nem működött, a mai napig is vannak vele gondok. Az új lakásban születtek meg a negyedik gyerek, akinek nem lehetett biztosítani az egyenletes meleget. A nyílászárók nem működtek rendesen, egyes ajtókat nem lehetett becsukni, ha meg egyszer becsukódtak alig lehetett kinyitni. Nem működött az előre beszerelt konyhában a villanytűzhely sem. Néhány helyen pedig egyszerűen feljött a padló. Az amerikai konyhás szobában a köves részt a parkettástól elválasztó alumínium csík a macska farkához hasonlóan felkunkorodott. A szobák mennyezete bepenészedett, amitől a gyerekeknek felsőléguti panaszai alakultak ki.

Kihívták az ÁNTSZ-t és szakértő véleményét kérték, mivel az építtető többszöri felszólításra is azt nyilatkozta, azért penészedik a fal, mert túl sok a hat fő a hatvan négyzetméterre – ami azonban a szerződéskötéskor abszolút nem zavarta, és amely véleményt egyébként az ÁNTSZ szakértője meg is cáfolt. A szakvélemény alapján a szellőzőrendszer a fűtés és a szigetelés hibái együttesen okolhatók a dologért. A szellőzőrendszer hiányosságai folytán – a legfelső emeletről lévén szó –, a többi lakás elhasznált levegőjének egy része is Horváthékhoz kerül. Az ÁNTSZ szakemberének hivatalos levelével felfegyverkezve újból bombázni kezdték az építtetőt, hogy javítsa ki a nagyobb hibákat (akisebbeket már megcsinálták maguk), amire harsány röhögés volt a válasz, mondván, akár fel is jelenthetik Horváthék, megvannak az összeköttetései, legfeljebb még rájuk verik majd a perköltségeket is. „Felsőbb kasztba” való hovatartozását bizonyítandó, amikor a család késett két hetet az utolsó részlet befizetésével, ő lazán megfenyegette őket, hogy bírósági útra tereli az ügyet és megkezdi a kilakoltatást.

K. Judit három évvel ezelőtt befizetett egy építendő lakásba négy millió forintot, és azóta még az alapok sem készültek el. Már régen szeretett volna kiszállni a „buliból”, de a pénzt nem adják vissza, a tulajdonos folyamatosan külföldön van, elérhetetlen. Így Judit lakás nélkül maradt, és nem tud új építkezésbe sem beszállni, mivel az összes spórolt pénzét ebbe fektette.

O. Ildi szülei hat millió forintot fizettek be lányuk és családja számára egy lakóparkba, azonban a céget megszüntette a vállalkozó, aki a pénzzel eltűnt. Perelni nincs kit, mert nem létező céggel szemben a bíróság nem tud végrehajtani. Ma két kisgyermekkel, még mindig albérletre kénytelenek kidobni a pénzt, és reményük sincs, hogy össze tudnak gyűjteni hatmillió forintot.

Ma Magyarországon kiment a divatból a bérlakás, vagy albérletben laknak az emberek, vagy a szüleiknél, vagy saját tulajdonukban. Az öröklakások ára azonban olyan magas, hogy egy fiatal házaspár saját erőből nem tudja megszerezni. Magas kölcsönt vesznek fel, gondolván, húsz év múlva munkájuk gyümölcseként a sajátjukban lakhatnak majd. Azonban hiába van meg a lakás, nehéz örülni neki, mert egymás után derülnek ki a hibák, melyek kijavítása a magas törlesztő részletek miatt amúgy is anyagi gondokkal küszködő embereknek, saját erőből hatalmas terhet jelent. Mégis ők azok, akik jobban jártak, hiszen legalább a pénzükért fedél van a fejük felett.

Kapcsolódó fórumok:

$$f1228$$

$$f232$$ 



Szerző

donna.hu



Scroll to Top