Azt hinnénk, hogy a munkahelyen, illetve nyilvános helyeken, sokkal több baktérium és szennyező anyag található, mint lakásunkban. Ez így is lenne, ha mindazokat nem vinnénk saját magunkkal haza. Minden ami rajtunk, vagy nálunk van, és érintkezik a külvilág dolgaival, vagy más emberekkel, már nem nevezhető tisztának. Ahogy kilépünk az utcára, és elindulunk a napi rutinunkat végezni, bacilusok és fertőző anyagok százaival találkozunk. A cipőnk, a kabátunk, a nadrágunk, a táskánk, mind kerülhetnek olyan anyaggal kapcsolatba, amit nem szeretnénk bevinni lakásunkba.

A cipő egyértelműen kiemelt helyen áll a listán. Ha az utcai cipőben végigmegyünk a lakáson, számtalan szennyező anyagot, és allergént terítünk szét bent. Ezek az anyagok akár egy hétig is ott maradhatnak. Tehát ésszerűbb a cipőt a bejáratnál levenni, és egy benti papucsra cserélni azt. Ha száraz, és tiszta az idő, a cipőnkön sincs kosz az még nem jelenti azt, hogy végig lehet trappolni a lakáson anélkül, hogy a szennyező anyagok ne kerüljenek be. A szőnyeg pedig igazán kényes téma, hiszen már új állapotában is tele van vegyszerezve, de a mindennapok használatakor számos, oda nem való dolog kerül rá, és a tisztítására sem elegendő egy sima porszívó.

A kézitáskánkkal sem más a helyzet. Rengeteg helyen lerakhatjuk a földre, vagy a padlóra a munkahelyen, az étteremben, a buszváróban… Ha ezek az anyagok az asztalunkra kerülnek, amiről étkezünk, okozhatnak megbetegedéseket. A táskát sosem szabad hazaérve az étkezőasztalra, a fotelba, vagy a kanapéra tenni. Tegyük le egy neki kijelölt helyre, legyen ez egy szék, vagy egy előszobai kisasztal. Így a kórokozók is távol maradnak a belső lakrésztől.

A bevásárláskor hozott dolgok is tartalmazhatnak piszkot. A mosatlan gyümölcsök helye sosem a mosogatóban van. A konyha összes része közül itt fordul meg a legtöbb baktérium. Még a wc-kagylóban is kevesebb a baktérium. Nem csak a bomlásnak indult ételmaradékok miatt, hanem a használt tisztítószerek nyomai miatt is, amik ott maradnak. Ha beleesne valamilyen étel, amit nyersen akarunk fogyasztani, inkább dobjuk ki, minthogy megegyük.

Ha már az ételeknél tartunk, a legrosszabb hely a maradék ebédnek, ha egyből a hűtőbe kerül. Főleg meleg napokon, a főtt ételek nehezebben hűlnek ki teljesen. Ráadásul nem egyenletesen teszi ezt, az étel közepe mindig melegebb marad, ami tökéletes táptalaja a baktériumoknak. Ez könnyen gyomorrontáshoz, és ételmérgezéses tünetekhez vezethet. Az ételeket hagyjuk hűlni legalább egy órán keresztül, kisebb tálakba kiszedve hatásosabb a folyamat.

Nem marathat ki a sorból a klasszikus kérdés sem: hol pihenjen a fogkefe? Ha a fürdő és a wc két különböző részen van, akkor nincs semmi baj, a mosdókagylón nyugodtan el lehet helyezni. Viszont, ha egy légtérben van a kettő, akkor érdemes a fogkeféket a pipereszekrényben tárolni, persze ha be lehet csukni azt. A wc-kagylóból a mikróbák, a lehúzással bekerülnek a légtérbe. Egy egyszerű mozdulattal ez is elkerülhető, le kell hajtani a fedelét, és máris bent marad minden, aminek bent kell maradnia.

A fentieken kívül is számos veszélyforrás található lakásainkban, például a számítógép billentyűzete, ott szinte minden megtalálható, amivel a kezünk érintkezett a lakásban és azon kívül. A bejárati ajtó kilincse szintén veszélyforrás. A kézen lévő bacilusok akkor igazán veszélyesek, ha az arcunkhoz nyúlunk, vagy éppen a szánkhoz. A szájon át pedig egyenes az út a fertőzések számára.

Tökéletes tisztaságra sem kell törekedni, hiszen immunrendszerünk védekezőképessége megakadályozza, hogy a kórokozók nagy része problémát okozzon. Sőt, némi piszokra szükségünk is van, hogy az immunrendszer megfelelően működhessen.

-Torma Tímea-