Néhány napja egy rég látott Barátnőm hívott fel telefonon, miután Gyermekei kritikával illették a "bolti sósperecet". Emlékeiből feltört az az élmény, mikor - anno 1900 sokban - hirtelen felindulásból teljesen spontán összeszaladt az akkori baráti társaság egy jó "perec-bulira". Ezen indíttatásból kért meg arra, hogy írjam le a "buli-perec" receptjét.   Tudom, hogy nekem/nekünk a többszöri "visszatapsolás" és "ismétlés" teszi feledhetetlenné ezeket a perec sütős estéket, de bátran ajánlom mindenkinek kipróbálásra. Vigyázat, rá lehet szokni és függőséget is okozhat. :-)     Kunsági Buli-perec recept egy spontán perec-bulira (a Barátnőmnek leírt módon, minden nemű változtatás nélkül) Alapvető hozzávalók: - minimum 4-6 pár laza csukló - vegyes méretben, - minimum 1 m2 stabil, masszív, lehetőleg vízszintes felület 70-80 cm magasságban, - egy "triumvirátus" tepsi, - kellő hőfokon izzó "kemence" (pótolható sütővel), - védőital:  alkoholos folyadék, ami tetszés szerint lehet bííír vagy vííín,   de mindenképpen hosszű "í"-vel, - a többi hozzávaló az előzőekhez képest elhanyagolható! :-)

Végy egy rettenetes nagy gyúrótálat (lavór), amelybe beleborogatunk mindent.

Először a folyékony alapanyagokat: + langyos, cukros tejben felfuttatott 1-1,5 csomag élesztő, + fél liter tej (-amiben fut az élesztő, ha kergeted), + 1 nagy pohár tejföl (ne kapard ki, hagyj kenni kicsit!), + 1 Rama kocka felolvasztva (csomagolás nélkül), + 1 Rama kockánnyi zsír felolvasztva (ne gondolkodj sokat, hogy az mennyi is), + 1 egész tojás és 3 tojás fehérje (a sárgáját tedd el kenni!), + kevés sóval meghintve.

Mindezt össze-vissza kevered (fakanállal, kézzel, lábbal) és közben ne felejts el inni, mert ekkor már védekezni kell a kiszáradás ellen!

Innen már csak a fizikai erőnléted a meghatározó tényező. Elkezded folyamatosan adagolni a lavór masszához a lisztet. ...és kevered ... és kevered ... és gyúrod ... és gyúrod! Addig míg ... (fogalmam sincs, hogy meddig, vagy milyen keménységűnek nevezzem ... Hmmm...?), ... olyan perec alapanyagú nem lesz! - Ezaz! :-)

Egy biztos! Közben kell inni és a tésztának nem szabad sem a lavór oldalához, sem az aljához, (a külsejéhez végképp nem) sem a kezedhez ragadnia. Akkor van kész, ha a kezed éppen úgy néz ki, mintha jól be lenne kenve jó zsíros krémmel és fénylik szépen. Mikor ezt elérted, kérj meg valakit, hogy itasson meg és teljes gázzal indítsa be a kemencét helyettesítő sütőt! :-)

Ekkor kell kiadni a vezényszót a tészta-hurkák és tészta-giliszták kialakítására a térdelőrajton álló/ülő/fekvő összes szabad kézzel rendelkező jelenlévő részére! Olyan normál filctoll vastagságig gyömöszöljük a kellemes tapintású tésztát, és megpróbálunk a perechez leginkább hasonlító formákat kialakítani. Nyugodtan szabadra engedhető a fantázia, de ha nem lenne ötleted, akkor feltétlen igyál valamit, ha még van a poharadban!

Ha végre megtelik az első tepsi, akkor keverd össze a kimaradt 3 tojás sárgáját a pohár alján várakozó tejföllel. Az igen tetszetős sárgaszínű finomságot ecset segítségével vidd fel a perecre erősen hasonlító alakzatok tetejére. Ha jó meleg a sütő, akkor ne is habozz tovább, dugd be! Közben persze a társaság többi tagját noszogtasd, hogy haladjanak, mert reggelre sül ki az utolsó. Munkaintezitásuk fokozására az "itatás" gomb megnyomását javaslom.

Neked inni nincs időd, mert meg kell kavarnod a "sót"! Egy tálkába vagy bögrébe készíts 1:3 arányú só-liszt keveréket dupla mennyiségben, majd addig kevergesd víz hozzáadásával simára, míg sűrű, de folyós nem lesz. Ha már a 3/4 sülést elérték a pereckék, akkor egy kanál segítségével "sózd" meg ízlés szerint. Ekkor még 1/4 sütés időre dugd vissza a "melegedőbe" - és kész is van a prototípus, ami teljesen biztos, hogy forrón fogy el a tepsiből!

A folyamatot a tésztás-lavór kiürüléséig kell folytatni, szalagrendszerben. Az utolsó tepsi kisültének időpontjában talán még meg tudsz menteni néhány darabot holnapra is, bár ez csak az én optimista véleményem!      Mindenkinek jó szórakozást és jó étvágyat kívánok!   Köszönjük szépen Tőkés Juditnak, és továbbra is várjuk receptjeiteket a recept@donna.hu e-mailcímre! Ha fényképet is mellékeltek a recepthez, a leírásokat hamarabb viszontláthatjátok a Donna oldalán!