Például a paradicsomot főzve is fogyaszthatjuk, és nyersen is ehetjük. A sárgarépa, karalábé bár elsősorban főzve kerül a tányérra, nyersen is ehető, sőt a gyerekek nagy része szívesen rágcsálja így, a levesből pedig félre kotorja. Ugyanez vonatkozik a káposztára is. A felsorolt főzelékfélék és más kerti vetemények értéke általában nyersen nagyobb, mint főzve. A főzési folyamattal, akármilyen rövid ideig tart is, nagy élettani értékű alkatrészek mennek tönkre.

Ezért általában tartsuk szem előtt azt az elvet, hogy csakis annyi ideig főzzük a főzelékeket, ameddig élvezhetőségük valóban megkívánja. Fontos, hogy a főzővizet ne öntsük ki, ugyanis értékes sók és vitaminok jutnak bele, és leszűrésekor ezek veszendőbe mennek. Vannak főzelékfajták, amikről általában azt tartják, hogy kellemetlen ízűek, vagy éppen élvezhetetlenek, ha nem szűrjük le róluk a főzővizet. Ilyenek elsősorban a spenót, és a kelkáposzta. E nem kívánatos ízű anyagoktól úgy szabadíthatjuk meg a főzeléket, hogy fedő nélkül főzzük, vagy főzésük közben, a fedőre rácsapódó vízpárát többször lemossuk. A kellemetlen ízt és szagot adó anyagok ugyanis a vízgőzzel együtt elpárolognak, illetve lecsapódnak, a fedőre. Hogy egy ízt kellemesnek, vagy kellemetlennek találunk, a jórészt a megszokástól is függ. Szokatlanul új ízű ételt a gyerekek eleinte rendszerint nem találnak élvezetesnek, ha azonban többször fogyasztják, egyre inkább megbarátkoznak vele. Mivel a főzővízbe átkerülő vitaminokra és ásványi anyagokra a gyermek szervezetének nagy szüksége van, helyes, ha kezdettől fogva a főzővíz felhasználásával készítjük el a főzeléket. Így a gyermekünk könnyen megszokja, és megszereti azokat. Egyébként hazánkban termelik a legnagyobb élettani értékű és kellemesebb ízű főzelékféléket. A nyersen fogyasztható élelmiszerekről azt állítják, hogy a felületükre tapadó csírákkal könnyen terjesztenek gyomor, vagy bélbetegséget). Ez természetesen nem történhet meg, ha az élelmiszereket gondosan, az erre a célra rendszeresített kefével megmossuk, hámozzuk.

Helyes, ha lehetőleg nemcsak hideg vízzel történik a zöldségek lemosása, hanem a nyersen is fogyasztásra kerülő anyagokat meleg vízben gondosan megmossuk, majd hideg vízzel leöblítjük. A zöldségek mosásakor a teljes felület gondosan megtisztítható legyen, tehát nem helyes a salátát, mint egész fejet megtisztítani, hanem a leveleket külön kell választanunk, és külön-külön kell megmosnunk. Azt is mondják, hogy a nyers ételek keményebbek, tehát nehezebben emészthetők, mint a főttek, ez részben igaz, ezért a főzetlen zöldség elrágcsálása mindenesetre gondosabb megrágását igényel. Ezt azonban inkább előnynek kell tekintenünk, sem mint hátránynak, hiszen a kiadós rágás a fogazat épségének egyik legfontosabb biztosítéka. A nyersen is fogyasztható kerti vetemények közé tartozik a zöldpaprika, a retek, és a zöldhagyma is. Így ezeket is a mennyiségükben nem korlátozandó élelmiszerek közé soroljuk. Ugyanígy ide soroljuk a céklasalátát, savanyú uborkát, savanyú paprikát, és a sült tököt. A gyermek étrendjének naponta legalább egy főzelékfélét tartalmaznia kell.   Ez a legminimálisabb követelmény. Kívánatos, hogy naponta legalább kétféle főzeléket kapjon, ezek közül az egyik nyersen fogyasztható főzelékféle, illetve kerti vetemény legyen. Segítségül egy ideális étrendet mutatunk:

reggelire kaphat krémsajtos kenyeret retekkel, tízóraira gyümölcsöt, joghurtot, ebédre zöldbab főzeléket, vagy burgonya főzeléket, uzsonnára franciasalátát, vacsorára csirkemellet párolt kukoricával, brokkolival. 

Kapcsolódó anyagok:

$$1504$$ 

$$1477$$

$$1412$$